Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

XLIX

Hasonló megeítélés alá esik, ha a kérelmező elmulasztja pontosan megjelölni az árufajtát, amelyre a keresésnek ki kell terjednie, vagy nem mellékeli ama védjegyábra rajzát vagy vázlatát, amelyre vonatkozólag felvilágosítást kér. A nemzetközi iroda minden nyomozást az általa bekért pontos adatok beérkezéséig belátása szerint elhalaszthat.

D) Ha az árúlista szövege 100 szót meghalad, a Megállapodás 8. cikke szerint 1 frankot kell fizetni a „Les marques internationales“ minden nyomtatott sortöbblete utón (Egy sor átlag 8—1Ö szóból áll).

9. cikk. A nemzetközi lajstromozás ellátása céljából az előző évi kiadósokról a nemzetközi iroda minden év elején számadást készít, e kiadások összegét a bevételek összegéből levonva, a maradékot valamennyi szerződő ország közt egyenlő részekben el kell osztani, mindaddig, mig a szerződő országok közös megegyezéssel az elosztás szabályzatát meg nem változtatják.

10. cikk. A Megállapodás 11. cikkében előírt összefoglaló értesítés ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a jelen végrehajtási szabályzati és 7. cikkében előírt értesítések.

11. cikk. A jelen szabályzat ugyanabban az időpontban lép hatályba, mint a Megállapodás, amelyre vonatkozik s ugyanazon időtartamú is. A hatóságok azonban a megállapodás 10. cikkének megfelelően, a következő cikkben előírt módon a szükséghez képest megváltoztathatják.

12. cikk Azokat az indítványokat, amelyek a szerződő országok valamelyike. vagy a nemzetközi iroda részéről a jelen végrehajtási szabályzat megváltoztatására irányulnak, ez utóbbi közli a hatóságokkal, amelyek véleményüket annak hat hónapon belül megküldik. Ha e határidő leteltével a hatóságok többsége az indítványokat magáévá tette s egy hatóság sem óhajtja azok elvetését vagy az indítványozott fogalmazásnak megváltoztatását, az indítvány a nemzetközi iroda által a hatóságoknak erről megküldött értesítése keltétől számított három hónap alatt minden szerződő országra érvénybe lép.

19751/1933. K. M. sz. rendelet a védjegyügyi peres és nem peres eljárás tárgyában.

A védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott 1925 : Xll. t.-c. 5. §-óban kapott felhatalmazás alapján a m. kir. igazsógügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem.

Lajstromozás.

1. §. A védjegyei lajstromozás végett az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell bejelenteni. (1890 : 11. t.-c. 13. § )

2. §. A kereskedelmi és iparkamara védjegylajstromot vezet, amely a jkövetkező adatokat tartalmazza :

a) a kereskedelmi és iparkamara megnevezését;

b) a folyó számot ;

c) a védjegyet;

d) a bejelentés beérkezésének napját és óráját, valamint a belajstromozás napját és a rendestől eltérő elsőbbséget (3. §. b) pont) ;

e) a védjegytulajdonos nevét vagy cégét, foglalkozását, lakóhelyét (székhelyét) és pontos lakáscímét, valamint képviselőjének nevét (1895 : XL1. t.-c. 5. §.), foglalkozását, lakóhelyét és pontos lakáscímét, végül ezeket az adatokat érintő változásokat ;

f) a vállalat megnevezését, amelyben a védjegyet használni fogják és a védjegy óllal védeni kívánt árúknak a 69.518/1925. K.M. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tóra L1X. évf. 513. 1.) 3. §-ónak megfelelő megjelölését ;

g) a védjegy törlését, ennek időpontját és okát ;

h) jegyzet-rovatot, (ide kell pl. hivatalból bevezetni a védjegy törlése iránti eljárás megindítását, a csődnyitóst, kényszeregyezségi, magónegyességi eljárás megindítását, illetőleg ezek feljegyzésének törlését, továbbá kérelemre mindazokat a tényeket, amelyeknek a nyilvánosság szempontjából jelentőségük van, így a védjegy használatától való eltiltást az 1923 : V. t.-c. alapján, stb.).