Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

LXV XVll. t.-c. 14 §-a hafélyon kívül helyezte, a jelen rendelet megelőző szaka­szaiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha belföldi­­igényei az Unióhoz tartozó valamelyik országban korábban beadott szaba­dalmi-, minta- vagy védjegybejelentés alapién uniós elsőbbséget. 14. §. Amennyiben külön jogszabály máskép nem rendelkezik, az ipa­ri tulajdon védelme Magyarországon a Szabadalmi Bíróság hatáskörébe tar­tozik. Az egyezmény 12. cikke szerint kiadandó hivatalos lapok : a .Szaba­dalmi Közlöny“ és a „Központi Védjegy Értesítő“. 15. §. A védjegyhalóságok nemzetközi megállapodások alapján lete­endő ipari minták és védjegyek tekintetében az eddig érvényben álló szabá­lyok és a jelen rendeletben foglaltak értelmében járnak el. 16. §. A szabadalmi és védjegybejelentések alakiságának egyöntetű­sége és egyszerűsítése tárgyában 88302/1905. K.M. szám alatt kiadott rende­let (Magyarországi Rendeletek Tára 1. 1672. 1.) változatlanul hatályban marad. 17. §. Ha Magyarországon lajstromozott hazai védjegy tulajdonosa védjegyét a nemzetközi irodánál lajstromoztatni kívánja, erre vonatkozó ké­relmét annál a kereskedelmi és iparkamaránál kell előterjesztenie, amelyik a hazai védjegyét lajstromozta. A kérelmet akár a hazai védjegy bejelenté­sével egyidejűleg, akár későbben elő lehet terjeszteni. Az erre vonatkozó eljárást a védjegymegállapodás 10. cikke alapján létrejött és a jelen rendelet függelékeként közölt Végrehajtási Szabályzat tar­talmazza. 18. § A hazai védjegy 10 éves oltalmi idejének lejárata előtt hal hó­nappal a védjegyhatóság a nemzetközi védjegy tulajdonosát értesíti arról, hogy amennyiben hazai védjegyét kellő időben meg nem újítja, a védjegy­­megállapodás 6. cikke értelmében nemzetközi védjegyét is törlik. Ennek az értesítésnek elmaradása a nemzetközi védjegy törlését nem akadályozza és ebből az elmaradásból a védjegytulajdonosnak semmiféle igénye nem szár­mazik. 19. §. A szabadalom megsemmisítése és terjedelmének megállapítása iránti perbe alperesként a kényszerengedélyest perbe kell vonni. 20. §. Beavatkozás lehetősége végett a Szabadalmi Bíróság értesíti a kényszerengedély vagy a szabadalom megvonása iránt beérkezett kere­setről a szabadalmi lajstromba bejegyzett engedélyeseket. Az értesítés céljára a felperes köteles megfelelő számú kereseti pél­dányt csatolni. 21. §. A szabadalom megadásának kihirdetése napjától számított három évet követő hat hónap alatt ugyanarra a szabadalomra vonatkozólag beadott kényszerengedély iránti kereseteket együttesen kell tárgyalni és el­dönteni. 22. §. A kereskedelemügyi miniszter 23714/1913. K.M. számú rende­leté (Magyarországi Rendeletek Tára 969. lop) hatályát veszti és az ipari tu­lajdon védelmére Washingtonban 1911. évi június hó 2. napján aláirt nem­zetközi megegyezéseken (1913: Vili. Ic.) alapuló eljárásokban és intézkedé­sekben is a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 23. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest 1932. évi augusztus hó 2-án. Függelék a m. kir. minisztérium 4300/1932. M. E. sz. rendeletéhez. Végrehajtási szabályzat a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzet­közi belajstromozására vonatkozó megállapodáshoz. Átvizsgálva Hágában, 1925. évi november hó 6-án. 1. cikk. Minden kérvényt, amely gyári vagy kereskedelmi védjegynek az átvizsgált 1891. évi április hó 14-iki megállapodásnak megfelelő nemzet­közi belajstromozására irányul, a védjegytulajdonosnak a származási ország hatóságánál kell benyújtania abban az alakban, amint azt ezen ország nem­zeti szabályai előírják. 2. cikk. Ha a védjegyet a származási országban szabályszerűen be-'

Next

/
Thumbnails
Contents