Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XX akár képviselőik, akár az engedélyjogosultak által, ha a jogátruházás a jelen megállapodás életbelépése előtt történt ; és e személyek nem zavarhatok, vagy büntethetők, mint jogbitorlók. 2. cikk. Az egyezmény által elismert jogok birtokosai részére a jelen megállapodás életbeléptetésétől számított egyévi határidő engedélyeztetik, hogy ezalatt minden díj pótlék, vagy bármilyen büntetési pótdíj nélkül elvégezhessék mindazokat a cselekményeket, megfelelhessenek mindazoknak a megszabott alakszerűségeknek, megfizethessék mindazokat a díjakat és általában mindazokat a kötelezettségeket teljesíthessék, melyek az egyes államok törvényei és rendeletéi értelmében szükségesek azoknak az ipari tulajdonjogoknak megtartására, vagy elnyerésére, amely jogokat 1914. évi augusztus hó 1-én mér megszerezték volt, vagy amely jogokat, ha a háború ki nem tör, a háború előtt, vagy alatt benyújtott kérvény alapján azóta már megszereztek volna. Ipari tulajdonjogok, melyek valamely cselekvés elmulasztása, valamely alakszerűség nem teljesítése, vagy valamely illeték kifizetésének elmulasztása következtében elévültek, harmadik személyeknek a találmányi szabadalmakra, használati, vagy ipari mintákra és rajzokra vonatkozó, jóhiszeműleg megszerzett jogai épségben tartásával újból felélednek. 3 cikk. Az 1914. évi augusztus 1. napjától a jelen megállapodás életbelépéséig elmúlt idő nem számít be a szabadalom gyakorlatbavételére valamely ipari vagy kereskedelmi védjegy, vagy rajz és ipari minta használatbavételére előírt időtartamba ; a felek megegyeznek abban is, hogy csupán a gyakorlás szünetelése, vagy nem használása okából nem évültek el, vagy nem szűnnek meg a jelen megállapodás életbelépésétől számított két éven belül azok a szabalmi, ipari vagy kereskedelmi védjegy, rajz és ipari minta jogok, melyek 1914. év augusztus 1-én még fennállottak. 4. cikk. A jelen megállapodás rendelkezései a védelemnek csak legkisebb mértékét tartalmazzák és nem gátolják azt, hogy valamely szerződő ország törvényhozása által megállapított előnyösebb rendelkezések alkalmazása igénybe vétessék, hasonlóképen lehetővé teszik kedvezőbb és a jelen megállapodással nem ellentétes oly megállapodások fennmaradását, amelyeket az aláíró országok kormányai kötöttek, vagy kötni fognak külön szerződések, vagy viszonossági záradékok alakjában. 5. cikk. A jelen megállapodás rendelkezései semmiben sem érintik a hadviselő államok között 1919. január 28-án Versaillesben és 1919. évi szeptember 10-én St. Germainban aláírt békeszerződésekben foglalt megállapodásokat, amennyiben azok bizonyos fenntartásokat, kivételeket, vagy megszorításokat tartalmaznak. A jelen megállapodás megerősítendő és a megerősítő okiratok legkésőbb három hónap lefolyása alatt Bernben bemutatandók. Azon magas szerződő felek között, akik a megállapodást így megerősítették, a megállapodás azon a napon lép hatályba, amely napon a megerősítő okiratok bemutatásáról a jegyzőkönyv felvétetett, minden más hatalomra nézve a saját megerősítő okiratainak bemutatása napján. Azok az országok, melyek jelen megállapodást nem írták alá, kívánságukra ahhoz utólag csatlakozhatnak ; ez a csatlakozás írásban közöltetik a svájci szövetség kormányával és ez utóbbi által a többi kormánnyal. A csatlakozás a megállapodásban foglalt minden rendelkezéshez teljesen joghatállyal biró és haladék nélküli hozzájárulást és az ebben biztosított minden előnyben való részesedést von maga után.
