Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
34 lalat üzletpolitikájára van bízva, de jogilag a lajstromozásnak nem lehet akadálya, hogy a védjegy külföldön szabad jelzésként ismeretes, ha egyszer a magyar felfogás nem lát benne szabad jelzést. A szabadjelzésként ismert szavaknak valamely más nyelvű kifejezése csupán ezen okból még nem föltétien szabadjelzés, hanem önállóan vizsgálandó, hogy ez a más nyelvű szó szabadjelző-e. Bacchus borárúra szabadjelző —■■ de Dionysos, Bacchus görög neve már nem vétetett szabad jelzésnek. 8. A szabadjelzési minőség tekintetében a döntés a lajstromozó hatóságot illeti. Ha a lajstromozás megtörtént, a a védjegybitorlással szemben nem védekezhetik senki azzal, hogy a lajstromozás a szabadjelzési minőség akadálya folytán semmis — a bíróságnak nincs módjában a lajstromozást felülbírálni és kimondani, hogy a lajstromozás eredetileg érvénytelen, mert a kérdéses jelzés szabadjelzés. A védjegybitorlási eljárással kapcsolatban látni fogjuk a hatáskörök (lajstromozó hatóság-bírói hatóság) különválasztásának következéseként, hogy a lajstromozás érvényessége kérdésében, a bűnvádi eljárás során is — a kereskedelmi minisztérium illetve ma a szabadalmi bíróság — dönt. Ugyanez a jogi helyzet természetszerűen az osztrák jogban is, de a német jogban is, ahol a Patentamt döntése a szabadjelzési minőség tekintetében a bíróságokat is köti, még pedig a polgári bíróságot is, nem csupán a büntetőbíróságot. 9. A használat általánossága, a használat időtartama, mind relatív jelentőségű dolgok. A megítélésnél csak egy fontos : a köztudat kipuhatolása. Ha a jelzés a köztudatban az illető vállalatra utalását elvesztette, a szabadjelzés minőség megállapítandó. Az átalakulási processus időtartamát a használat nagyobb fokú elterjedtsége, hosszabb időtartama, az időtartamon belül a használat erősebb intensitása befolyásolják ; a döntés számára azonban csak az a kérdés : befejeződött-e a szabadjelzéssé válás processusa, vagy sem. Precíz mértékünk a köztudat kipuhatolására nincs, ezért megközelítő valószínűségi bizonyítékként szokás hivatkozni a használat nagy elterjedtségére, vagy akár huzamosabb idejére. Ezek azonban csak külső ismérvek a köztudat megismerésére, de nem a szabadjelzésnek jogilag megkívánt előfeltételei. 10. Amint azonban a királyi család tagjainak arcképei, vagy a közhatósági címerek csak akkor alkalmatlanok lajstromozásra, ha a védjegy kizárólag az arcképből, illetve a
