Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
a sértett fél javára tízezer pengőig terjedhető kártérítési összeget is megállapíthat. Ha ugyanazon vétségért többen ítéltetnek el, az elítéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. A kártérítésre vonatkozó fentebbi határozatok akkor is alkalmazandók, ha a 23. § második bekezdésének rendelkezése folytán a vádlott súlyosabb beszámítás alá eső és a büntető törvénykönyvbe ütköző valamely cselekmény miatt ítéltetik el. 28. §. A sértett félnek jogában áll a 27. §. 2-ik bekezdésében említett tárgyakra nézve a büntető ítélet meghozatala előtt a lefoglalást, külön őrizet alá vételt és más olyan intézkedések foganatosítását kérelmezni, melyek által a büntetendő cselekmény ismétlése megakadályozható. Ezen kérvény a bíróság részéről azonnal elintézendő, de szabadságában áll a kérelmezett foglalást, illetőleg külön őrizet alá vételt vagy a kívánt más intézkedéseket a sértett féltől bekövetelendő biztosíték letételétől függővé tenni. Ha a sértett fél a 23-ik és 24-ik §-ok eseteiben kártérítési követelését a polgári bíróság előtt érvényesíti, a bíróság a kár ténye és mennyisége fölött a fennforgó körülmények alapján saját belátása szerint határoz. 29. §. Azon kérdés fölött, vájjon megillet-e valakit a védjegy kizárólagos használati joga, valamint ezen jognak elsőbbsége és átruházása felett; továbbá afelett: vájjon valamely lajstromozott védjegy egy harmadik személy által más árúnemekre használatba vehető-e vagy sem (7. §), a kereskedelemügyi miniszter határoz.* A 2. bek helyébe az 1895 : XLI. t.-c. 12. §-a lépett. 30. §. Az 1878: V. t.-c. 413. §-a a jelen törvény életbeléptével hatályon kívül helyeztetik. 31. §. Ha a kereskedelmi miniszter** a 6. § alapján bizonyos árúnemekre elrendeli, hogy azok forgalomba bocsátásuk előtt az általa meghatározott módon belajstromozott védjeggyel láttassanak el: az, aki ezen rendeletet megszegi, kihágást követ el és az 1884: XVII. te 157. §-a d) pontjának megfelelő húsz pengőtől kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő és azonkívül az illető árúk mindenkor elkobzandók. Ezen kihágásokban a bíráskodásra az 1884 : XVII. te. 166. §-ában meghatározott iparhatóságok illetékesek, amelyek a hozzájuk utalt iparkihágási ügyekben előírt eljárást követik. A magyar korona területén kívüleső vállalatok védjegyei. 32. §. Külföldi vállalatok védjegyeinek, valamint a nevek, cégek, címerek vagy más üzleti megnevezések védelmére nézve az illető államokkal kötött államszerződések, illetőleg egyezmények irányadók. Hogy milyen föltételek alatt legyenek az Ő Felsége többi királyságai és országai területén lajstromozott védjegyek, továbbá az ottani termelő, iparos vagy kereskedő neve, cége, címere vagy üzletének megnevezése a jelen törvényben biztosított védelemben részesítendők, az a vám- és kereskedelmi szövetség határozmányai szerint ítélendő meg. A 32. §-t kiegészítik az 1895: XLI. t.-c. ö. §-a és az 1913: XII. >t.-c. 6. és 7. §§-ai. * Ld. 19751/933. sz. rend. 23. §-át a miniszteri hatáskör megszüntetésére. ** Ezt a miniszteri hatáskört a 19751/Ö33. sz. rend. fenniarlja.
