Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
346 gaiban, úgy amint van bejegyzendő és oltalmazandó és ugyanezen cikk későbbi részében definiálja a származási országot, amely szerint származási országnak az Unióhoz tartozó az az ország tekintendő, amelyben e bejelentésnek tényleges és komolyan számbavehető telepe van, ilyennek nemlétében azt az országot, amelyben a lakóhelye van, mindkettő hiányában végül azt az országot, amelynek állampolgára. 15. Gyakorlati nehézségeket támaszt az a helyzet, amikor valaki pusztán azon az alapon igényli az uniós egyezmény oltalmát és az abban megadott jogokat, hogy ő maga valamely uniós állam polgára, de sem vállalata, sem lakóhelye nincs valamelyik uniós államban. Minthogy az uniós egyezmény oltalma egyedül valamelyik uniós államban fennálló állampolgárság alapján is alkalmazásra kerül, az oly országban fennálló vállalat védjegyére is igényelhető lesz az uniós oltalom, amely állam az unió kötelékén kívül áll. Anyagi jogilag ez a tétel világosan következik az uniós egyezményből. A járulékosság elve alapján azonban csak a valamely származási országbeli bejegyzésre van előírva annak az unió többi országában való érvényesíthetősége. A származási ország pedig öszszeeshetik a telep helyének országával, mint ahogyan az egyezmény 6. §. elsősorban a származási országnak a telephely országát jelöli meg, de a másod és harmadsorban megemlített származási ország már a lakóhely, illetve állampolgárság után igazodik, amikor tehát a telephely országa és a származásiország egymástól szélkülönül. Ebből következik, hogz ha az oltalomra való jogosultsága a lakóhely, illetve állampolgárság alapján áll fenn, akkor is ezen országbeli belajstromozás előfeltétele a 6-ik cikk alkalmazásának, noha a vállalat, amelynek részére a védjegy lajstromoztatott, nem ezen államok területén van. Ha tehát maga a vállalat nem uniós területen van, akkor valamely uniós állambeli lajstromozás, még pedig vagy a domicilium, vagy az állampolgársági kötelék alapján kijelölt országban eszközlendő, sőt az egyezmény szempontjából nem is lényeges, hogy az uniós köteléken kívülálló telephely országában van-e lajstromozás. Az a vállalkozó tehát, aki akár az uniós kötelékbe tartozó államban fennálló domicilium, vagy állampolgársága alapján igényli az oltalmat, minden esetre köteles lesz domiciliuma vagy állampolgársága országában a belajstromozást eszközölni és a telephely országában való lajstromozás merőben mellékes. 16. A „hitelezett lajstromozás“ jogi helyességét alátá-
