Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
344 tódjától is csupán a jogelőd bejelentéséi kívánják meg és az átírás bejelentésének igazolásától eltekintsünk. Visszás volna egy még nem lajstromozott védjegyre az átírás kérelmezése ; már pedig, ha a lajstromozás megtörténnék, a belföldi lajstromozás előföltételéül való megkívánásától el kellett állni, úgy az maga után vonja, hogy az átírás iránti kérelem igazolásához sem lehet ragaszkodni. 12. A korábbi egyezmények nem rendelkeztek arról, hogy melyik más állambeli lajstromozásra támaszkodhatik az elsőbbségi jog. A német irodalom általában azt az álláspontot foglalta el, hogy nemcsupán a vállalat telephelye szerinti országban eszközölt lajstromozás, hanem az Unió bármely államában utóbb eszközölt lajstromozás is újból aktualitást ad az elsőbbségi jognak. A német irodalomban a legszélesebben formulázza ezt az álláspontot Allfeld : „Die Übereinkunft spricht nincht ausdrücklich von einer ersten Hinterlegung. Die vorausgehende Hinterlegung sichert, wenn die Voraussetzungen das Art 4. vorliegen, die Priorität für die folgende Hinterlegung auch dann, wenn sie nicht allererste ist. Die von der ersten Hinterlegung an laufende Frist kann verstrichen sein ; wenn dann wiederum in einen Verbandslande eine Hinterlegung erfolgt, so erwachst aus dieser für eine weitere Hinterlegung innerhalb des Verbandslandes ein Prioritätsrecht.“ (706. lap.) Ezen felfogás szerint tehát az utóörökösödésre emlékeztetőén az elsőbbségi jog ismétlődően többszörösen is megnyílhatott. A hágai egyezmény e ponton való új szövegezése azonban minden vitát kizár és az elsőbbségi jog többszörös megnyílása most már nem is vitatható. A4, cikk c) pontjához 2 új bekezdést csatolt, amelyek közül az első kifejezetten rendeli, hogy az elsőségi jog igénybevételének határideje az első bejelentés iktatásának napjával, illetve szabatosan, minthogy a bejelentés napja nem számít, a bejelentés napját követő napon veszi kezdetét. 13. Az elsőbbségi jog az egyezmény szerint nem egy végleges alanyi jogosultság, hanem csak potestas erejével él. Aki az elsőségi joggal élni kíván, az köteles az illető lajstromozás alkalmával bejelenteni, hogy az elsőbbséget igénybe kívánja venni. Ennek megfelően írja elő a K.M. 108152/1908. sz miniszteri rendelet, hogy a lajstromozási kérelemben az elsőségi jog igénylése esetén az ez iránti kérelem is előterjesztendő. A rendelkezést megismétli a 19751/933. sz. rendelet 3. §. b) pontja. Az Egyezmény 4. cikk d) pontja szerint a kérel-
