Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
332 tatására. A magyar törvény e tekintetben hallgat; a német törvény (23. §. 3. bek.) világosan előírja a telep országában megtörtént lajstromozás igazolását. Úgy az osztrák, mint a magyar gyakorlat a járulékosság elvi álláspontjára helyezkedett. Adler könyvének jogászi szempontból talán legértékesebb része a járulékosság teoretikus tisztázása (Id. 374. s kk. 1.). Úgy Adler, mint Abel a járulékosság mellett foglalt állást. Ha Adler érdeme a kérdés finom analitikus levezetése, viszont Abel kitűnő pragmatikus felfejtését adja a jogi helyzetnek. Ábel négy pontban foglalja össze tételeit: a) a külföldi vállalat védjegye belföldön akkor kap oltalmat, ha a belföldi lajstromozás megtörtént; b) a védjegyszerzéshez szükséges minden momentumnak a belföldi jog rendelkezéseinek megfelelően adva kell lennie; c) a belföldi védjegyoltalom keletkezése és fennmaradása függ a saját országbeli védjegyoltalom lététől; d) a jog tartalma és védelme a belföldi jog után igazodik (384. s kk.) Abel mindenütt „osztrák jogról“ beszél és Abel tételei e stilizálásban a magyar jogi helyzetet is fedik. A magyar gyakorlat ugyancsak a járulékosság alapján áll. A K.M. 24491/VIII. 1900. sz. határozata (Szász 880. eset) mondotta ki teljes határozottsággal, hogy „az 1890 : II. tcikk 32. §ának értelmezése szerint a magyar korona területén kívül eső vállalatok védjegyei csakis abban az esetben belajstromozhatók, ha előzetesen igazoltatik, miszerint ugyanazon védjegyek a származási, vagyis abban az országban, amely országban a vállalat létezik, lajstromozva vannak“. A külföldi védjegy járulékosságát gyakorlati szempontok támasztják alá. A lajstromozás egyik feltétele a vállalat léte. A vállalat létének igazolását a magyar vállalattól is megkívánják, ennek igazolására tehát akkor is szükség volna, ha külföldi vállalat önálló védjegyjogot szerezhetne nálunk. A külföldi lajstromozás igazolásával a vállalat létének külön igazolása elesik ; a lajstromkivonat, minthogy a külföldi állam a saját lajstromozásánál a vállalat létét ellenőrizte, ennek a magyar lajstromozásnál a szüksége nem forog fenn. A járulékosság elvéből a törvényben nem szabályozott törlési ok is következik : a külföldi vállalat védjegye a magyar törvényekben ismert törlési okokon felül törlendő akkor is, ha a védjegy külföldön, a védjegyjogi terminológia szerint, a származási országban töröltetett. Ez a törlés nem esik egybe a származási országban történt törlés okával; e törlési ok a ma
