Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
323 veti védjegybitorlást, hanem bármely más jogsérelmet összefoglalva,) magyar bíróság előtti elbírálás jogszabályai, illetve a magyar vállalatok külföldön szerezhető védjegyeire vonatkozó jogszabályok. A másodiknak említett komplexum lényegileg azonos azon szabályokkal, amelyek a külföldi vállalatok védjegyeinek magyarországi oltalmával függnek össze, minthogy akár nemzetközi szerződés, akár a de facto fennálló viszonosság az alapja a külföldi vállalati védjegy magyarországi oltalmunak, ugyanily terjedelemben áll fenn a magyar vállalat védjegyének külföldi oltalma is. Éppen ezért a védjegyjog nemzetközi jogi részének irodalmi feldolgozásai a saját állambeli védjegyek külföldi pozícióját külön nem is tárgyalják. Az első kérdéscsoport — a magyar védjegy magyar bírósági elbírálásaié kerülő nemzetközi jogi vonatkozásai — aránylag szűk körre korlátolodik. Gyakorlatilag még leginkább az a kérdés vetődik fel, hogy büntethető-e magyar bíróság által a Magyarországban lajstromozott védjegy rovására a külföldön elkövetett védjegybitorlás ? Ennél a kérdésnél újra visszatér a védjegyjog területi hatályának kérdése, azonban ezúttal a kérdés egész más megvilágításban döntendő el. Amikor fentebb a lajstromozási rendszer következése gyanánt a védjegyjog területi korlátoltságára utaltunk, akkor a területi korlátoltság annyit jelentett, hogy a védjegy nem hatályos azon külföldi területen, amelyre kiterjedő lajstromozás nem áll fenn. A területi korlátoltságot tehát a külföldi jog szempontjából néztük és az elfoglalt álláspont más stilizálásban annyit jelent, hogy a külföld a saját országában (a nemzetközi lajstromozásról itt egyelőre nem szólunk) nem lajstromozott védjegyet nem ismeri el, mivelhogy az oltalom előfeltétele ott is a saját országában történő lajstromozás. Ezúttal azonban a kérdés nem a külföldi elismerés, hanem a magyar jog részéről nyújtott védelem területi kiterjedése. A magyar jog a magyar bíróságok előtti oltalom nyújtása tekintetében helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy a magyar védjegy bármely területen elkövetett jogsértés ellen oltalmat kereshet a magyar bíróság előtt. Ez az álláspont, ha formai stilizáltságban szövegezhető is akként, hogy a védjegyjog területileg korlátlan hatályú, nem ellentmondó azzal a fenti tételünk-Ikel, amely szerint a védjegyjog területileg korlátolt. A kérdés az. hogy melyik ország jogrendje szempontjából tekintsük a , kérdést, a hazai jog, vagy pedig a külföldi jog, illetve a hazai jog által nyújtott védettség, vagy a külföldi jog által nyújtott
