Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
27 4. erkölcstelen és közbotrányt okozó vagy közrend elleni ábrázolatokat, vagy a tényleges üzleti viszonyoknak, vagy a valóságnak meg nem felelő és a fogyasztó közönségnek tévedésbe ejtésére alkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak. A 3. § e. pontját kiegészíti az 1895: XLI. te. 1. §-a : Az 1890. évi II. cikk 3. §-a 2. pontjának rendelkezése, mely szerint a pusztán szavakból álló árujegyek a belajstromozásból ki vannak zárva, — csak oly szavakra vonatkozik, melyek kizárólag az árú előállításának helyét, idejét és módját, az árú minőségét, rendeltetését, valamint ár-, mennyiségés súlyviszonyait jelzik. 2. Ami a törvény szövegét illeti, elsősorban meg kell említeni a törvény szóhasználatának pongyolaságát. Az első bekezdés arról beszél, hogy a lajstromozásból ki vannak zárva . ... az „Oly védjegyek“ stb. Úgy látszik tehát, mintha a törvény ezzel elismerné a lajstromozásból való kizártságuk ellenére is ezen jelzések védjegyminőségét. Amikor a szubjektív védjegyjogról fogunk beszélni, ki fogjuk fejteni ennek a szövegezésnek szándékolatlanságát; ehelyütt csak azt az első akkordot akarjuk megütni, hogy a törvény ezen szövegéből nem szabad arra következtetni, hogy vannak 1.) lajstromozásra alkalmas védjegyek, védjegyek optimo iure és 2.) volnának a lajstromozásból kizárt védjegyek, nem teljesjogú védjegyek. Bár, amint látni fogjuk, igenis vannak erősebb és gyengébb jogot adó védjegyek, de a lajstromozásból kizárt árújelzők egyáltalán nem „védjegyek“, még csak gyengébb erejű védjegyek sem. 3. A lajstromozási akadályok egyes eseteire reátérve, az első három kizárási ok közös jellemzője a kizárólagosság megengedhetlensége, az árú jelzőnek egy vállalat számára való lefoglalhalatlansága és ezzel a többi vállalat részéről történhető használat elvonásának megakadályozása. A védjegynek ahhoz, hogy az árú megkülönböztetési hivatását betölthesse, természetszerű velejárója a használat monopoluma, aminek jogi elismerése a használatra való monopóliumnak jogként való megadása. A királyi család tagjainak arcképe és a közhatósági címerek egyetlen vállalat számára se köthetők le kizórólagosággal. Egyrészt a vállalatok versenyének feltételei kell hogy egyenlőek legyenek; a versenyfeltételek egyenlőségét — bár azt a gazdasági élet már önmagában is megsemmisíti (nagyobb tőke, jó összeköttetések, egyéb kedvező egyéni körülá
