Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
306 14. Az előzetes intézkedés alapján eszközölt lefoglalás praeventiv intézkedés ; amint a törvény mondja, „a büntetendő cselekmény ismétlésének megakadályozási célzatával.“ Zálogjogi ereje a lefoglalásnak épúgy nincs, mint ahogyan a bűnügyi zárlatra a Bp. 492. §. utolsóelőtti bekezdése ezt határozottan kimondja, annak ellenére, hogy bűnügyi zárlat már a sértett követelésének biztosítására adott jogeszköz. A lefoglalás büntetőjogi oltalmat ad. A BTK. 359. §-a szerinti zártörést követi el a zár alá vett dolog tulajdonosa, ha a zár alá vett dologgal, mint sajátjával rendelkezett. A zár alá vett védjegyes árúnak eladása, vagy a zár alá vett vignettáknak árúkra való ráillesztése és ezek eladása már zártörést jelent, halmazaiban a védjegybitorlással. 15. A biztosíték felszabadul, ha a büntető eljárás vádlott elítélésével jogerősen befejeződik. Ez esetre a biztosíték a sértettnek visszautalandó. Ha az eljárás a vádlott felmentésével ér véget, a biztosíték már nem utalható ki a vádlottnak. A törvény azonban arról is hallgat, hogy mi történjék ily esetben a biztosítékkal. A Kúria 4838/1899. sz. határozatával (Szász 834. eset) szabadalombitorlási biztosítékkal kapcsolatban kimondotta, hogy a felmentett vádlott utasítandó, hogy záros határidő alatt indítsa meg keresetét és ez esetben a per jogerős eldőltéig a biztosíték bírói letétben tartandó. Ha a kereset a záros határidő alatt nem nyujtatik be, a biztosíték visszaadandó. A kúriai határozat a törvény hézagát helyesen tölti ki és nyilván a védjegyjog területén is érvényes. 16. Hogyan áll azonban anyagi jogilag a felmentett vádlottak kárigénye ? Az előzetes intézkedés foganatosítása kétségkívül gátja a a szabad cselekvésnek és a szabad cselekvésnek ez a megkötöttsége kárt okozhat; de ezenfelül az ideiglenes intézkedés foganatosítása a vállalat jóhirét is kikezdi és így az anyagi kár mellett erkölcsi kárt is okoz. Erkölcsi kárt a kártérítési igény alapossága esetén sem igényelhet a volt vádlott, mert mai joggyakorlatunk értelmében erkölcsi kár csak azokban az esetekben igényelhető, amikor tételes jogszabály, vagy kialakult gyakorlat erre a jogot megadja. Az erkölcsi kártérítés iránti jog csak kivételesen egyes kiemelt esetekre szorítkozóan nyert elismerést, egyéb területen az erkölcsi kár követelése „védtelen igény“ (ld. Szerző : Erdekeszme töredékek 9. 1.), amely csak még küzd a jogi elismertetésért, de az anyagi kár megtérítése
