Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
II. Szakasz. Büntető eljárási rendelkezések. 1. A védjegybitorlás az 1890. évi II. te. 27. §-a 1. be* kezdése értelmében a sértett fél indítványára büntetendő. Elméletileg és a Btk. rendszerében az indítvány az anyagi büntetőjog tárgya ; ahol azonban az indítványi jelleg egyúttal a magánváddal jár, mint ahogyan a védjegybitorlás magánvádra indítandó, ott az indítvány alakilag is összeolvad a vádemeléssel és az indítvány anyagi jogi jelentősége elmosódik. Közvádra üldözendő indítványi bűncselekménynél a magánindítvány a bűnügyi üldözésnek korlátja. A magánindítványra jogosult mérlegelésének engedi át a jog, hogy az indítványt megteszi-e s ezzel megnyitja a bűnvádi eljárás lehetőségét nagyjában ugyanazon indokból, mint ahogyan bizonyos követelések (pl. házassági törvény 3. §.) addig nem képezhetik a forgalom tárgyát, nem idegeníthetők el, nem esnek végrehajtási foglalás alá, amíg maga a jogosult a követelést perrel nem érvényesíti. Úgy az indítványnál a büntetőjogban, mint a követelések forgalmának megszorításánál a magánjogban a jog az érdekelt fél akaratelhatározásának kívánja fenntartani a döntést, hogy az eljárás, amely az ő személyi viszonyait is érintheti, meginduljon-e ? 2. Az indítvány egysége, illetve oszthatlansága elvéből folyik, hogy a megtett indítvány valamennyi részesre kihat. A részességnek a védjegybitorlás terén való csekélyebb jelentősége mellett az indítvány oszthatlansága se túlságosan gyakorlati. Ezenfelül a védjegybitorlás magánvádi jellege is eltolja a kérdést. Ha a magánvádat a sértett csak az utánzó vállalattulajdonos ellen teszi meg és az alkalmazott vagy esetleges egyéb részes ellen nem, ennek nem lehet következése, hogy az indítvány oszthatlansága alapján a vállalattulajdonos felmenltessék, mert a többi részes ellen nem emeltetett vád, amely nélkül a vádemelés körén kívül maradt egyéb részes ellen az eljárás nem folytatható, aminek hatása ugyanaz, mint az indítványnak az egyedül vádolt tulajdonos személyére való korlátolása. 3. Hogyan alakul a helyzet az indítvány és magánvád szempontjából, ha a cselekmény a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik ? A régi jog abszorpciós álláspontja melleit a külön védjegybitorlási cselekmény önállósága megszűnik, beleolvad a súlyosabb cselekménybe. Ez 30 í:
