Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
293 gyarázat szempontjából tehát az érvelés büntetőjogi szempontból nem egészen megnyugtató. Ennek ellenére is a döntést magát a polgári jogvita terén helyeselni kell, sőt igazat kell adni a bírói döntések mögött meghúzódó azon gondolatnak, hogy más a megtévesztő ereje ugyanazon szónak, ha az egyedül alkotja, hogy úgyrnondjuk, a védjegy testét, mintha a szó maga csak egyik — bár fontos — alkatrésze a mást is tartalmazó védjegynek. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy büntetőjogi rendelkezésül van szó. A büntetőjogi rendelkezéseknek mások az értelmezési szabályai, mint a magánjogi rendelkezéseknek. A kiterjesztő törvénymagyarázat, amelynek különböző fajtái a törvény hatályának per analogiam, per fictionem vagy az in fraudem legis címen történő kiterjesztése a tágabb értelemben vett magánjog területén mindennapos eszközök, míg alkalmazásuk a büntetőjogtól idegen. Lásd a szabálykiterjesztés legenyhébb módszerére Angyal Pál : A magyar büntetőjog tankönyve I. kötet I. füzet 115. és 116. lap.). Ahhoz, hogy a bűncselekmény megállapíttassék, annak a tényállásnak a fennforgása szükséges, amelyet a törvény épen büntetendőnek rendel. Ha a tettes a törvény megkerülésével* nem azt a tényállást létesíti, amit a büntető rendelkezés pönalizál, akkor lehet arról beszélni, hogy a törvény hézagával állunk szemben, de a „nulla poena sine lege“ elv értelmében büntetőjogi megtorlásra váró bűncselekmény nincs. Ha most ebből a szempontból vizsgáljuk az 5. §. jelentőségét, úgy az 5. §. rendelkezése azon vonatkozásban kerül büntetőjogi elbírálásra, amellyel az 5. §. a büntetendő cselekmény tényálladékával kapcsolatba kerül. A büntetőjogi szakasszal pedig azon a vonalon kerül az 5. §. kapcsolatba, hogy a büntető rendelkezés (1921 : XXII. t.-c. 7. §-a) akkor látja fennforogni a védjegybitorlást, ha a használat „jogtalanul“ történt. A kérdés tehát az. hogy az 5. §. alapján történő használat „jogtalan használatnak tekintendő-e. A szakaszban ugyancsak megkívánt tudatosság pedig kiterjed nemcsak arra, hogy a védjegy másnak kizárólagos használati joga mást illet, hanem arra is, hogy az árú jogtalanul van ellátva a védjeggyel. Ez a tudatosság a védjegynek az árún való jogtalanul történt elhelyezése tekintetében nem állapítható meg a vádlott terhére, a törvény • A háborús és a háború utáni rendeletek a büntetendő tényállásokat sokszor a rendelkezés „kijátszásában“ jelölték meg, ami a büntetőjogi elvekkel ellenkezik.
