Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
290 Ennek a kijelentésnek a törvényben semmi alapja. A megkülönböztetés egyébként is indokolatlan, sőt még inkább volna elképzelhető az az ellentétes álláspont, hogy a szóvédjegy színe oltalomban nem részesül, ellenben az ábrás védjegynek a színe is oltalmazlassék. Az ábrás védjegy hatóereje optikai, a szóvédjegyé értelmi, az ábrás védjegy optikai hatóereje mellett a szín a hatás komponens eleme és pedig jelentékenyen nagyobb mértékben, mint a szóvédjegynél. Minthogy azonban az emberi érzékek együtt működnek, a szóvédjegy az emlékezetben történő tartalmi megrögzítésével együtt a szóvédjegy színe optikai hatása alapján is lerögzítődik ; a szóvédjegy nél is tehát igényelhető a szin oltalma. 27. Ugyancsak a magánjogi elrendezésre nyúl vissza a szóvédjegyekre általában elkövethető védjegybitorlás kérdése is. Valamennyi kérdés, amely a szóvédjegy magánjogi rendezésénél felmerül a védjegybitorlási eljárásban is kiinduló ponttul szolgál. A büntető judikaturából az alábbi eseteket emeljük ki, amelyek lényegében mind ismétlései, illetve visszaverődései a magánjogi szabályoknak. A szóvédjegyek összehasonlításánál nem az optikai, hanem a fonetikus hatás irányadó. (Szász 813. eset). A budapesti Tábla a Kúria által helybenhagyott 7617/1899 sz. ítéletben (Szász 812. eset) aszóvédjegynél a netán kapcsolatosan használt, de védjegyet nem alkotó ábrák hasonlatossága, ha maga a szóvédjegy bitoroltatik, jelentőséggel nem bír. Valamely bejegyzett szóvédjegynek a „System“ vagy „á la" jelzéssel kapcsolatos bitorlásáról fentebb már (ugyanez fej. 17. pont) megemlékeztünk. Versenyjogi judikaturánk már előzőleg megállapította volt, hogy a kért árú helyett más vállalattól származó árúnak kiszolgáltatása anélkül, hogy erre a vevő figyelmessé tétetnék, tisztességtelen verseny. A kir. Kúria ezen versenyjogi előzmények után B. I. 97/929. számú ítéletében kimondotta, hogy az az eljárás, hogy a védjegyes árút kérő félnek más árút szolgáltatnak ki, a Tvt. 18. és 16. szakaszaiba ütköző vétség. 28. Külön méltatást igényel a védjegybitorlással kapcsolatban a védjegytörvény 5. §-ának rendelkezése. Ez a §. kimondja, hogy „a betűket, vagy szókat is tartalmazó védjegynek eszközölt belajstromozása nem képez akadályt, hogy más is árúinak megjelölésére saját nevét, vagy cégét akár rövidített alakban is használhassa".
