Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
287 hanem más számára, de a célzatról tudva állítja elő a jelzéseket, A saját lajstromozásra alapított védekezés kérdésével a tulajdonképeni védjegybitorlási váddal szemben a 13. pontban foglalkoztunk. A cégnévbitorlással szemben ugyancsak felhozható védekezésként a védjegylajstromozásra való hivatkozás. A cégnévbitorlás tényállásához semmiféle lajstromozás nem kívántatik meg és szemben azzal az elrendezéssel, hogy védjegybitorlás csak a sértett belajstromozott védjegyével követhető el, a cégnévbitorlásnál nem előfeltétel, hogy a szakasz által védett jogtárgy — név, cég, címer, üzletelnevezés — akárminő lajstromozással nyerjen hangsűlyozott létet. A cég, a név, üzleti megjelölés védelmet kap a mások általi használat ellen akkor is, ha a céglajstromban ez bejegyzés tárgyát nem képezte. De viszont nem teheti jogossá az eltiltott használatot az a körülmény sem, hogy a másik vállalat az utánzott céget, nevet, címert, vagy üzletelnevezést a saját maga javára lajstromoztatta. A védjegytörvény 10. §-ának tilalmi szabályával szemben a védjegylajstromozás per nefas szereztetett meg és a lajstromozó hatóságnak sem joga, sem lehetősége nem volt arra, hogy a lajstromozást megtagadja. A legtöbbször egyébként is nyilvánvaló rosszhiszeműséggel eszközölt lajstromozás cégnévbitorlási váddal szemben védekezésül fel nem hozható. A K.M. 1129/906. sz. a győri járásbíróság, mint büntető járásbírósághoz intézett leirata (Szász 573. eset) kimondotta, hogy a sértett által üzlete elnevezéseként korábban használt „Rivoli“ elnevezésre „sértettet illető elsőség magában foglalja azt a jogosultságot is, hogy árúin a Rivoli nevet feltüntetheti, tekintet nélkül arra. vájjon a Rivoli nevet védjegyképen külön lajstromoztatta-e, vagy sem.' Meg kell még említeni, hogy a védjegytörvény 25. §-a akként rendelkezik, hogy a cselekmény büntethetőségét nem zárja ki ha a védjegy, név, cég, címer, vagy üzleti elnevezés csekély változtatással, vagy olyannyira nem észrevehető módon hasznáitatik, hogy a közönséges vevő az árúk közti különbséget csak különös figyelem ráfordításával ismerheti fel. A védjegynek kissé változott alakjával való ügyeskedéssel szemben helyes érvekkel száll síkra, természetesen magánjogi viszonylatban, de az álláspont a büntetőjog terén is megáll, a K.M. 487/901. sz. határozata. (Szász 734. eset 522. lap.) A cégnévbitorlásnak nem előfeltétele az azonos, illetve hasonló árún való használat. A cégnévbitorlást tehát nem szakmabeli vállalat is elkövetheti.
