Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
279 losan jelenlkezik-e a kiállítás. A német törvényhozás a védjegytörvény keretében nyújtott védelmet az árú külső kiállítátásának utánzása ellen (német védjegytörvény 15. §.), de ezen rendszeri elhelyezés dacára a német törvény is önállóan védi a kiállítást, tekintet nélkül arra, hogy védjeggyel együtt tárgya-e a jogtalan használatnak. Az idézett magyar gyakorlat a kiállítás hasonlóságánál, az eddigi jogállapotnak megfelelően helyesen csak azon szempontból tulajdonított jelentőséget, hogy a védjegy használat megtévesztő erejét a kiállítás hasonlósága mennyiben növeli. A mai jogállapotra tekintettel a védjegybitorlás és kiállítás utánzás együttessége esetére ld. alább a halmazatról szóló 29. pontot. Amint láttuk, az árú kiállításának szabályozása már maga is kívül esik a védjegytörvény keretén ; az életbeli összetartozandóság azonban — amint azt a felmerült jogesetek isigazolták — az árú kiállítását a védjegy matériájával a legszorosabb összefüggésbe hozzák. Érthető, ha az érdekelt közönség oltalmat keresett a maga árújának jellegzetes külső kiállítására is. Ennek az oltalomkeresésnek egyik érdekes tünete, hogy sokszor történik kísérlet az árúkiállítás védelmének a mintalajstromozás utján való megalapozásra. Noha a minta lajstromozásában az oltalmi idő — szemben a védjegytörvény, illetve a versenytörvény által nyújtott oltalom elvi örökéletűségével — aránylag rövid időre van korlátolva (a mintaoltalmi rendeletről intézkedő KM. 107709/907 sz. rendelet 3-5 évben szabja meg a mintaoltalom időtartamát) az érdekeltség szívesen nyúl a mintaoltalmi lajstromozáshoz. Teszi ezt nyilván azon okból, mert egyrészt a kiállításnak védjegyként való lajstromozásától el van ütve, másrészt a versenytörvény alapján igényelhető oltalomnak az az előfeltétele, hogy a kiállítás a vállalattal mintegy összeforrott legyen, ami már valamelyes múltat tételez fel és a vállalatok fő érdeke épen az, hogy ama első időpontban, amikor még a kiállításnak a vállalattal való összeforottsága a köztudatban nem alakult ki, máris oltalmat kapjon más versenytársak hasonló, az övét követő hasonló kiállítású árúnak versenye ellen. Sokkal egyszerűbb az oltalom feltéllenségél biztosítani a mintalajstomozás utján, amikor netáni utánzókkal szemben sikerrel vélnek a mintaoltalmi lajstromozásra hivatkozni. Az ilyen mintaoltalmi lajstromozások sorsa, érvényessége azonban fölöttébb kétséges. Az árú külső kiállítása nem „minta",, a kiállítás az árútól fizikailag és testileg is elválik. A minta
