Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
17 kával a védjegy alatt forgalombahozott árú jóminőségével gazdasági értékké tette, egy másik vállalat ezt a már „kész“ védjegyet igénybeveszi a maga — a védjegyet megteremtő vállalat által a lajstromozáskor be nem jelentett — árúira alkalmazza és ezzel a másik vállalat munkájának eredményeit minden érdem nélkül a maga javára kiaknázza. — Ez a kiaknázás szinte jogi alátámasztásra talált a védjegytörvény említett 7 §-ában, amely ezt egyenesen megengedi. Igaz ugyan, hogy az árúnemek hasonlósága tekintetében a kereskedelmi miniszter (Ma a szabadalmi bíróság) döntése fenn van tartva a szakasz további rendelkezésében. Erről a kérdésről a védjegyjog kizárólagos sági erejével kapcsolatban bővebben kívánunk foglalkozni — ez alkalommal csak arra akarunk reámutatni, hogy a védjegytörvény ezidőszerinti rendelkezései, illetve a védjegyjognak az a rendszere, amely a védjegyet az árúval és nem csupán a vállalattal hozza ily szoros összefüggésbe, egyenes lehetőséget nyújtanak arra, hogy a védjegy erkölcsi, gazdasági értékét más is kihasználja — érdemtelenül. Ez a következés, amennyire érdemtelenül előnyt ad az egyiknek, annyira méltánytalan és sok esetben anyagilag is károsító a védjegyet lajstromoztató félre még akkor is, ha az újabb védjegy az ő árúihoz nem hasonló árúkra jegyeztetett be, mert mint Adler helyesen jegyzi meg, „die Konsumenten bei gleichartigen Waaren, die das gleiche Zeichen tragen, die Herkunft dieser Waaren aus demselben Unternehmen annehmen werden und damit nicht nur dern Dritten,dem der Gebrauch des Zeichens für gleichartige Waaren freigegeben würde, ein unverdienter Vorteil, sondern auch cem Markeninhaber die Gefahr erwachsen würde, dass seine Marke durch schlechte Waaren des Dritten im Verruf gebracht werden könnte.“ (id. m. 196 1.) Amit Adler megállapít arra az esetre, ha nem is egyező, de hasonló árúnemre történik a védjegy alkalmazása, ha nem is oly mértékben, de ál azon esetre is, ha a védjegy a lajstromozott árúnemtől idegen árúra alkalmaztalik.* A közönség ily esetben is kiterjeszti a régi védjegy presztízsét az ugyanazon védjegy oltalma alá helyezett idegen árúra is, azon föltételezésben, hogy valamely érdekközösség szálai kötik egybe az ugyanazon védjegyet használó két vállalatot és ez a hamis hit is érdemetlent juttat a más által szerzett védjegypresztizs nyújtotta előnyökhöz és adott esetben rontja a régi védjegy értékét. A védjegytörvény egyik * Ld. Első fejezet II. szakasz 3. pontban Reimer nézetét. Dr. Beck Salamon : Magyar Védjegyjog. * a K 2
