Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
15 Ezen a helyes állásponton van Hagens is (39. o.)( aki az egyesített dolog védjegyképességét elismeri és csak akkor zárja ki, ha az alkatrész a fődologgal „unterschiedslos verbunden“. 5. Ugyancsak vitás kérdés azon árúk védjegyképessége, amelyeknek forgalombahozása el van tiltva. A kereskedelmi miniszter 88587/1893. sz. határozatával (Szász 7. eset) és 228/ 1908. sz. határozatával (Szász 420. eset) belügyminiszteri engedélyezés hijján forgalomba nem hozható titkos összetételű gyógyszerárúra belajstromozott védjegyet törölni rendelte. Seligsohn ellenkező nézete dacára, aki szerint „eine Zurückweisung des Waarenzeichens darf nicht deshalb erfolgen, weil die Waare, auf der das Zeichen angebracht werden soll, umsittlichen Zwecken dient oder weil ihre Herstellung oder ihr Vertrieb verboten ist“ (32. o.) a minisztérium szigorúbb álláspontját tartjuk helyesnek. A jogintézmények között is szükséges a harmonikus összeműködés. Ha az állam valamely árúcikk forgalmát eltiltja, — önellentmondás volna, ha egy más területen a jog e tilalom előtt szemet hunyna. Más dolog az, ha az állam bizonyos dolgok forgalmát, ha egy más vonatkozásban talán nehezíti is, de végeredményben tűri, hogy akkor az ily tűrt forgalmat élvező árúk végjegyképesssége meg nem tagadható. Megnehezíti pl. tételes rendelkezés a nemzést gátló óvszerek forgalmát, — de nem tiltja. Ily árúra a védjegy igénybevehető. Ezen a a szűkebb területen helytálló csupán Seligsohn nézete, hogy az árú védjegyképessége meg nem tagadható azon az alapon, hogy az árú erkölcstelen célra szolgál, de ez is csak addig a határig érvényes, amig az árú forgalmát a jog elvileg el nem tiltja. Ugyancsak megtagadja a forgalomból kitiltott árúk védjegyképességét Adler is (62. 1. és ld. jegyzetben az ott hivatkozott hasonló rendelkezést codifikáló amerikai törvényt). A forgalomból kizárt árúk védjegyképessége mellett felvonultatják az ipari tulajdonjog védelmére alakult unió által létesített párisi nemzetközi egyezmény 7. §-át, amely kimondja, hogy az árú mineműsége nem képezheti akadályát a védjegy bejegyzésének. Hagens ugyancsak a párisi egyezményre való hivatkozással a védjegyjogosultságot nem tartja kizárhatónak azon az alapon, hogy az árú a jóerkölcsök ellen vét. Az árú forgalomképtelenségét, illetve az árú forgalombahozásának eltiltottságát Hagens nem említi. (39 1.) Az árúosztályokról, az árúknak bizonyos csoportokba besorozásáról a védjegy lajstromozása kapcsán fogunk megemlékezni.
