Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
145 IV. Szakasz. Név-, címerjog. 1. Tételes jogi alapját a név-, címer-, cégjogon alapuló lajstromozási igénynek a védjegytörvény 10. §-a adia. Ez a szakasz azonaan nem tulajdonképeni védjegyjogi rendelkezés, illetve a rendelkezés hatályterülete nem a védjegylajstromozásra, hanem az árúk megjelölésére terjed ki, amennyiben a törvény ezt tiltja, hogy a jogosult beleegyezése nélkül más termelő iparos, kereskedő neve, cége, címere, üzlete megnevezését árúk megjelölésére használni tilos. A rendelkezés tehát a tényleges használatot tiltja el, de ebben a rendelkezésben bennrejlik a lajstromozás tilalma is; mert ha a lajstromozott védjegy használata nem kötelező is és elképzelhető volna a lajstromozás anélkül, hogy a tényleges használat megtörténnék és így formailag a törvény rendelkezése nem sértetnék meg, mégis az az álláspont lehet csak helyes, amely a 10. §-ban egyúttal lajstromozási tilalmat is lát. Céltalan, a használat jogát nem nyújtó lajstromozás megengedése ;* ez a jogrend benső ellenmondása volna. Más vonatkozásban utaltunk arra, hogy a törvény rendelkezése, amely e termelő, kereskedő és iparos jogát védi, nem értelmezhető akként, hogy a magános név vagy címer jogi oltalom nélkül volna. A mások terhére szóló lajstromozási tilalom magánosok javára is fennáll (Id.: Curia 3916 906. sz. Szász 528 eset) a különbség egyrészt a magánosok, másrészt a termelő, iparos és kereskedő között — azontúl, hogy a törvényi rendelkezés kifejezetten csak a termelőről stb. szól — éppen a mi tárgyalási anyagunk szempontjából abban van : hogy a lajstromozási tilalom reflex hatása a termelő stb. javára lajstromozási igényt is jelent, míg a magános javára csupán a mások terhére áll fenn a tilalmi korlát, de — vállalat hijján — lajstromozási igényt nem keletkeztet. 2. A 10. §-ból folyó igény a törvény értelmében kifejezetten a fél rendelkezése alatt áll. A jogosult bármikor teljes hatályú hozzájárulást adhat. Az a korlátozás, hogy a jogosult olyan joggal, amely nem kizárólagosan őt illeti (név. címer, mely a család minden tagját megilleti), nem rendelkezhetik és hozzájárulása nem lesz feljogosító hatályú, nem ide tartozik. * A használat jogét nem nyújtó lajstromozás fennmaradásáról (amikor a használat versenyjogi alapon tiltetott el) Id.: Curia P. IV. 1568/930. sz ítéletét. Dr. Beck Salomon : Megyer Védjegyjog. 10
