Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
136 stromozás után érvényesíthető, arról az alábbiakban lesz még szó. Egyébként az a körülmény, hogy az előző használó joga csak a lajstromozás után juthat szóhoz — más dolog a feleknek önkéntes engedelmeskedése az előző használó jogába ütköző lajstromozástól való tartózkodás, az előző használó jogának, hogy úgy mondjuk társadalmi automatikus érvényesülése, respektálása okozza azt, hogy ez a jog külső formája szerint mint törlési igény jelentkezik, bár benső tartalma szerint lajstromozási igényt ad és a törlési igény is csak egyik előmunkása a lajstromozási igény gyakorlatbavételének. 4. A magánjogi lajstromozási igény: abszolút jog. Érvényesíthető tehát mindenkivel szemben, arra való tekintet nélkül, hogy tudott-e az illető az előző használatról, vagy sem. Az oltalom, illetve a támadás lehetősége független tehát a szembenálló fél jó-, illetve rosszhiszeműségétől. Hasonló állásponton Adler: Ob die Registrierung des Zeichens seitens des Dritten im Kenntniss des Klägers erfolgt ist, oder nicht; ist ohne Belang, nicht seine mala fides, bildet den Löschungsgrund, sondern die Verletzung des ausschliesslichen Rechtes des Klägers (261. 1.). Nagy—Szarka kézikönyve hangsúlyozza, hogy „kétségtelen, hogy a jóhiszemű féllel szemben is fel lehet lépni a § alapján (123. 1.). 5. Az előző használat kifejezés pongyola. Szabadalmi jogunk ugyancsak ismeri az előző használat fogalmát, a szabadalmi jogban azonban az előző használat nem egyértelmű a lajstromozást megelőző használattal, hanem ezenfelül még valami szükséges, amit a qualifikált használat kifejezésével szokásos megjelölni : azt a körülményt, hogy a használat folytán a fogyasztóközönség körében a jelzés, mint vállalati ismertető jel arra a bizonyos vállalatra utaljon. Tehát nem egyszerűen az előző használat, hanem a (fenti értelemben) eredményes előző használat. Az elbírálás a szabadalmi és a védjegyjog között érthető : a szabadalmi jog a feltalálást, a védjegyjog a propagatív munka eredményeként előálló ismertségben álló immateriális értéket védi. A szabadalmi jogban tehát az egyszerű — esetleg senki előtt nem ismert — használat már magában rejti a védelmi objektumot, a feltalálást; a védjegyjogban a védett érdek csak azáltal keletkezik, ha a használat folytán árújegy és vállalat a közönség tudatában összekapcsolódik. Hasonló állásponton Nagy—Szarka kommentárja ; „A törvény nem pusztán az előző használatot, hanem azt kívánja meg, hogy az árújegy ismeretes legyen, azaz nemcsak használtassák, ha
