Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
127 is haszna van, ha az a tartózkodás az ő javára is válik, azért ez a tartózkodás mégsem az ő jogán áll fenn. A licenciát nyerő fél javára is a védjegybirtokos joga garantálja a zavartalan használatot. Ebből folyik, hogy harmadikokkal szemben a licenciát nyerő fél eljárni sem jogosult; megint csak a védjegybirtokossal kötött megállapodástól függ, hogy a védjegybirtokos tartozik-e a licenciát nyerő fél érdekében vagy annak felhívására a védjegy jogosulatlan használója ellen akár polgári, akár büntető úton eljárni. 24. Egy tekintetben szakítani kellene azzal a felfogással, hogy a licencianyerőnek nincs a jogtalan használó ellen aktorátusa, és pedig a kártérítési jog tekintetében. A jogtalan használat éppúgy károsítja a licencia engedélyest, mint a védjegybirtokost, sőt ez két külön károsítás. A kollektiv védjegyről szóló 1921 : XXII. törvény 6. §-a szerint azoknak a kára is megtérítendő, akik jogosultak a védjegy használatára. Minthogy a kollektiv védjegynek a jogosultak részéről való használata törvényi licenciaként fogható fel,* tételes jogi elismerésre is talál a licencia engedélyes kártérítési igényének érvényesítése. De az általános jogi alapelvekre visszavezetve a kérdést, úgy látjuk, hogy a licencia dologi jogi jellegének hiánya nem zárhatja ki a kártérítési igényt. S kártérítési igény ugyan adott esetben lehet egy dologi jog megsértésén alapuló igény ; a sértő eljárás kötelezettségszülő ereje azonban nem arra támaszkodik, hogy dologi jog volt-e a sértés tárgya, hanem, hogy a sértés jogellenes lett légyen és a jogellenességnek csupán eseti, de nem egyedüli megalapozója a dologi jog sértésének fennforgása. A védjegy jogtalan használata jogellenes ; e jogellenes eljárás nemcsak annak javára szül kártérítési igényt, akinek dologi joga megsértetik és nem a dologi jog megsértése teszi jogellenessé az eljárást ; a jogellenesség azután, ha már megállapítást nyert, mással szemben is kell, hogy kártérítésre kötelezzen annak javára, aki kárt szenvedett. A káradós felelősségbe sodrásának alapja a dologi jog megsértése, de a kárhitelezői minőségnek nem megkívánt előfeltétele az ő dologi jogának megsértése. A bérlő, ha valaki erőszakkal beül a birtokba, dologi jogi sérelmet nem szenved, de nyilvánvalóan el kell ismerni az ő kárigényét a birtokba jogellenesen behatoló ellen. Ha a licenciát nyert fél a védjegyet vállalata ismertetőjelévé tudta tenni, úgy * Kifejezetten licenciának mondja az egyesületi tagoknak a kollektív védjegyre fennálló használati jogosultságát Hagens (141 1.) is.
