Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
116 kiigazíttatta „kozmetikai üzlet“-re. Ezen kiigazítás után a lajstromban megtörtént a védjegy átruházása. A hivatkozott határozat semmiképen sem éles szövegezéssel kimondotta, hogy a vállalat utódot a védjegy elsősége a kiigazítás eszközlésétől kezdve illeti meg, mondván, hogy „a védjegy törvények intézkedéseiből sehol nem olvasható ki olyan tiltó rendelkezés vagy elv, amely csak aggályosnak minősítené azon ténykedést, hogy a 10 évi oltalmi időn belül a védjegy tulajdonos a vállalat kiigazítását eszközölhesse. E szerint tehát a miniszter a vállalat megjelölésének utólagos kiigazítását megengedhetőnek tartja. Nincs kifejezett színvallás a részleges vállalat átruházás lehetőségéről a K.M. 454/1925. számú határozatban, amelyről fentebb a bejelentés módosításával kapcsolatosan már említést tettünk. Nincs kifejezett színvallás a részleges vállalatátruházás lehetőségéről a K.M. 454/1925. számú határozatban, amelyről fentebb a bejelentés módosításával kapcsolatosan már említést tettünk. Rendelkezésénél fogva azonban ezt a döntést is úgy kell tekintenünk, mint amely a részleges vállalatátruházás esetére a védjegyjog átruházását megengedi. Az adott esetben az eredeti védjegybirtokos gyógyszertárával kapcsolatosan kozmetikai üzlettel is foglalkozott és az ezen üzletága keretében forgalmazott cikkekre lajstromoztatott védjegyet utóbb, mint fentebb már említettük, a gyógyszertár megtartása mellett a védjegybirlokos, miután előzőleg vállalatának „gyógyszertár“ megjelölését „kozmetikai üzem“-re igazíttatta ki — a kozmetikai üzletet és kapcsolatosan a védjegyet is átruházta. Az átruházás védjegyjogi érvényességét a miniszter döntése a vállalat kiigazítás lajstrombeli keresztülvitelétől kezdődő prioritással elismerte, amiben a részleges vállalatátruházással kapcsolatos védjegyátruházás is bennrejlőleg elismerést nyert. Az eset elbírálását bizonyára zavarta az, hogy az egységes vállalat véletlenül gyógyszertár volt, amelynek átruházása speciális szabályok alatt áll ; nyilván ez a magyarázata annak a formális szellemnek, amely a gyógyszertárt élesen szembeállítja a kozmetikai üzlettel. A gyógyszertár és a kozmetikai üzlet adott esetben egy egységes vállalat és a két üzletág nem tekinthető két különálló vállalatnak, úgy, hogy a „gyógyszertár“ vállalat megjelöléssel történt lajstromozás ne ölelhetné fel a kozmetikai üzletágban forgalomba hozandó árukat. Túlságos pedantéria a gyógyszertár megjelölés folytán a kozmetikai üzlet kirekesz-
