Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)
Előzmények, kezdeti próbálkozások
Előzmények, kezdeti próbálkozások Az első „maga erejéből” járni képes kocsikat az ókorban a görögök és a rómaiak használtak. Ilyen járműről tesz említést például a görög Heliodorosz egy írásában, közölve, hogy templomi szertartásaiknál gyakran alkalmaznak olyan mozgó járműveket, amelyek elé nincsenek igavonók fogva. A Római Birodalomban, majd kétezer évvel ezelőtt, létezett olyan kocsi, ami lovak nélkül haladt. Ilyet persze csak a császárok birtokoltak, isteni mivoltuk kihangsúlyozására.A 192-ben meggyilkolt Commodus császár hagyatékából pl. olyan kocsi került elő, amelynek az ülését el lehetett forgatni, hogy a császár a nap felé fordulva, vagy annak háttal utazhasson. Ezek és a még hosszú évszázadokon át fel-feltűnő „maguktól menő” kocsik valójában nem önjárók voltak. A belsejükben elrejtett rabszolgák - később jobbágylegények - izomerővel hajtották, rendszerint valamilyen egyszerű forgattyús szerkezet segítségével. Az emberi izomerő mellett - úgy 1000 körül - megjelentek az első szélerővel hajtott szárazföldi vitorlás járművek. A mai változatai a jégvitorlások. A rúgóerőt járműhajtásra az 1600-as évek közepén kezdték használni. A rugó felhúzására az emberi erőt azonban továbbra sem tudták nélkülözni. A gőzben rejlő feszítőerőt régen felismerték az emberek, csak munkába fogásának módjára nem tudtak rájönni. Krisztus előtt 120-ban Alexandriai Heron „Pneumatica” című munkájában, 78 különböző szerkezet között, egy gőzgépet, az Eolipilát is ismerteti. Ez lényegében egy vízzel töltött, alulról fűtött zárt üst volt, amelyikből két derékszögben meghajlított, tengelyként is szolgáló lyukas cső nyúlt ki. A csőtengely egy gömb alakú, a tengely körül elforduló edényt tartott, amelyikből több, meghajlított csodarab állt ki. Az üstben képződött gőz a tengelyen át a gömb alakú edénybe jutott, majd a hajlított csőcsonkokon át a szabadba távozott. Ennek a kilövellő gőznek a visszaható ereje hajtotta volna a szerkezetet, aminek elkészítésére tudomásunk szerint sohasem került sor. Az első működő gőzgépet az angol Thomas Newcomen szerkesztette és építette 1712-ben. James Watt a Newcomen-féle gépet fejlesztette tovább, és találmányaival megteremtette a gőzgépgyártás alapjait. J. Watt első szabadalmának megjelenési éve 1769. Az első gőzzel hajtott szekér a francia Joseph Cugnot találmánya, 1769-ből. A párizsi tüzérarzenálban elkészített járművét ágyúvontatásra szánták. Az 1800-as évek elejétől elsősorban Angliában jelentek meg a gőzhajtású közúti kocsik. Mintegy 70 éven át ezek voltak az első, már valóban gépi erővel működtetett járművek. Velük egyidejűleg - de inkább a XIX. század utolsó két évtizedében - sűrített levegővel mozgatott járművekkel is kísérleteztek, kevés eredménnyel. A mai autókat hajtó gépezet, a robbanómotor - helyesebben belső égésű motor - ősének gondolata a holland Christian Huyghens fizikus nevéhez fűződik. Denis Papinnel összefogva, 1673-ban kezdett motorkísérletekkel foglalkozni. Gépüket sikertelenül próbálták puskaporral üzemeltetni. Használhatóbb hajtóanyagnak bizonyult a világítógáz. Igazi eredményt elsőként a francia Etienne Lenoir ért el 1860-tól készített motorjaival. Közben, sokak munkássága révén (akik között magyarok is találhatók), megszületett a villamos forgógép, a villanymotor. 1880-tól - egyebek mellett - járművek hajtására is igyekeztek felhasználni. A századfordulóra e téren sikereket értek el. De a gőzzel hajtott és a mindinkább hódító robbanómotoros járműveknek nem lehettek versenytársai. Az autó megszületése előtti időszak járműfajtái létrehozásában még nem működtek közre magyarok. Ennek okai a gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális viszonyokban, iparunk elmaradott voltában keresendők. Nagy változást hozott az 1867. évi kiegyezés utáni első, 1881-ben elfogadott új ipartörvény. A kedvezmények vonzóvá tették az ipari vállalkozások - kezdetben a malmok, mezőgazdasági gépeket előállító, textilipari majd gépgyártó üzemek - létesítését. Lényegében ez a fellendülés teremtette meg a körülményeket ahhoz, hogy a külföldön már megszületett autó felnőtté válását a magunk eszközeivel még időben, mi is segíthessük. Amíg a belső égésű motorral hajtott új jármű csak kevesek kiváltsága volt, luxuscélokra, kedvtelésre szolgált, hóbortos, jómódú emberek sporteszközének tartották, addig az autót - építették. Egyedileg, sokszor rendelésre, a vevő kívánságait is figyelembe véve készítették. Ekkor a magyarok még lépést tudtak tartani más, iparilag jóval fejlettebb országok autókészítőivel. Századunk elejétől azonban a változás jelei mutatkoztak. Világszerte megnőtt az érdeklődés a gépkocsi iránt. A kapacitás növelése érdekében nagyobb üzemeket építettek, rátértek az autók sorozatban történő gyártására. Amikor pedig Henry Ford, az 1913-ban létesített új gyárában beindította futószalagjait és soha nem álmodott darabszámban, olcsó áron ontani kezdte jól használható autóit, új korszak nyílt az autógyártás-7
