Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)
Magyar autógyárak - autókészítők
csak Austro-Daimler licencia alapján. HIERO-repülógépmotorok gyártásába fogtak. Ezek első 120. 160 és 200 lóerős példányait 1915. év elejétől bocsátották ki. Közben, közvetlenül az első világháború kitörését megelőző hónapokban. a Posta számára megkezdték egy 50 darabos levélgyűjtő kisautó sorozatgyártását, lényegében Csonka János terv ei alapján. A háború kitörésekor a gépkocsik gyártását leállították. Az addig elkészült motorokat és alkatrészeket a honvédség kívánságára, kerekes és kézben hordozható kivitelben, v illamos áramfejlesztő és más agregátorokba építették. A HIERO-repülőgépmotorok gyártásával egy időben - az 1913— 1914. években - a Ganz és Társa Danubius részére mintegy 50 darab Fiat rendszerű teherautómotort is legyártottak. Ezeket a háromtonnás Ganz-Fiat teherautókba építették be. A háború kitörése után megnövekedett hadirendelések kielégítésére a Váci úti gyár már kicsinek bizonyult. Ezért a hadsereg ösztönzésére 1916-ban Mátyásföldön új. nagy gyártelep építésébe fogtak. Az építkezés gyors üteme lehetővé tette, hogy 1917-ben már átköltözhetett a gyár az új épületekbe. .Az átköltözés után az autó- és a gépkocsimotor-gyártás megszűnt. Főleg Fokker minta alapján már csak repülőgépmotorokat és komplett repülőgépeket készítettek. Ez szükségessé tette a gyártelep mellett egy repülőtér megépítését is. amit napjainkban is használnak. A háború után. a még mindig Austro-Daimler érdekeltségű gyárban hamarosan újra beindult az autógyártás. (.Annak ellenére, hogy a románok a gépi berendezések nagy részét leszerelték és elvitték.) Most a háború előtt elkezdett postai típus megmaradt alvázainak. 60/100 furat/löketű. 10 lóerős motorjainak felhasználásával és utángyártott alkatrészekből egy régi-új egyajtós személyautó típust dobtak piacra. (A baloldali első ülés el fordításával lehetett a hátsó üléseket elfoglalni.) A négyüléses kocsi favázas, alumíniumlemez borítású nyitott és csukott karosszériáit a Neuschloss és Lichtig Repülőgépgyár és Faipar R. T. készítette. (A háború alatt létesült gyár Magyar Repülőgépgyár R. T. néven, a Brandenburg típusú repülőgépeket gyártotta.) A gépkocsik döntő részét külföldön, az angol exportőr kívánságára WOHL-MÁG márkanéven hozták forgalomba. Bár kis példányszámban. de .Anglián kívül több példány elkerült Chilébe. .Argentínába. Kínába és Japánba is. Mivel a 10 lóerős típust még a háború előtt tervezték, eléggé elavultnak számított. Továbbgyártása helyett 1922-23-ban egy új, elsősorban taxi feladatot ellátó jármű fejlesztésébe fogtak. Az 5/15 lóerősnek jelzett gépkocsi fejlesztése 1924-ben fejeződött be és 1925- ben láttak hozzá sorozatgyártásához. A 8 lóerős típus több sorozatban (A. B. C > folyamatos korszerűsítések után: Magomobil. Magomobil Pax. Magombil Lex változatokban 1929-ig készült 62/107 és 63/100 furat/löketű 4 hengeres motorokkal. A taxisok által kedvelt. ..nyalókának" becézett kocsikból még 1947-ben is futott néhány a fővárosi taxivállalatnál. A Magomobilokhoz a személy-, illetve taxi-karosszériákat a Neuschloss és Lichtig. a Metallo. a Zupka. a Misura cégek, továbbá a fővárosi taxivállalat készítette. A nagyobb gépkocsik iránt jelentkező kereslet láttán. 1927-ben hozzákezdtek a túratípusuk kifejlesztéséhez. Az ötszemélyes. 67/100 furat/löketű hathengeres motorral ellátott autók 1928-tól Magosix néven kerültek piacra. A típusból kisteherautó, kisebb furatátmérőjű (59/100 furat/löketű) motorral pedig taxi is készült. 1929-1930-ban megjelent a típus 71.5/100 furat/löketű motorral ellátott luxuskivitele, ugyancsak Magosix jelvénnyel, de Super Six megjelöléssel készült. A Magosixek előállítása a gyártás végleges leállításáig. 1932-ig folyt. Az 1920-as évek végén jelentkező világgazdasági válság következményeként a gyártást beszüntették, majd a vállalatot véglegesen felszámolták. A gazdasági viszonyok romlása miatt a kocsik értékesítése a nullára csökkent. Már többszáz eladatlan alváz állt a gyártelepen, amikor a vállalat bankja, a Magyar Általános Hitelbank (és annak igazgatója. Frommer Rudolf) elrendelte a létszám folyamatos csökkentését és a gyártás leállítását. 1931 -ben a gyárat beolvasztották a Fegyver- és Gépgyár R. T.be. és hozzáláttak a likvidálásához. A felszámolási feladatokba a MÁG-kocsik eladását végző Méray Motorkerékpárgyár R. T.-t is bevonták. Mérayék az alvázakra karosszériát helyeztettek és mint vezérképviselők, gondoskodtak eladásukról. Az utolsó Magosixek 1934-ben találtak gazdára. A gyár agóniája - ami alatt autót már nem gyártottak - 1940-ig tartott. Ekkor véglegesen felszámolták. Az ismertetett típusokon túl a gyár 1927-28-ban villamos hajtású. 2.5 tonna teherbírású. 8 m--es, zárt csomagszállítókat is készített a Posta számára. A Hansa Lloyd licencia alapján készült 14 lóerős. 410 elemes tudor akkumulátorral dolgozó járművek egy töltéssel jó úton 20-22 km/óra sebességgel. 60-70 km-es utat tettek meg. A kocsik villamos berendezését egyébként a Ganz villamossági gyára készítette. A gyár fennállása alatt 2000 személyautót. 150 teherautót (autóbuszt is beleérn e). 800 repülőgépmotort. 260 repülőgépet és 1000- nél több automobilmotort készített. 61
