Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
bizonyítékait is. Előfordul az is, hogy egy bejelentés ellen több felszólalást is benyújtanak. Ilyenkor az OTH ezeket mind együtt tárgyalja. Az írásbeli előkészítés után, amennyiben az OTH úgy találja, hogy bizonyos kérdések tisztázása indokolt, megbeszélésre hívja a feleket, természetesen a képviselőikkel együtt. Ennek az előzetes megbeszélésnek célja kizárólag az esetleges vitás kérdések olyan tisztázása, mely lehetővé teszi a tárgyaláson való döntéshozatalt. Az is előfordulhat, hogy a felszólalási eljárás alatt, de attól teljesen függetlenül jut az OTH tudomására olyan tény vagy adat, mely szabadalmazást gátló ok. Az OTH ilyenkor mindkét kérdésben egységes határozatot hoz. Az előkészítő eljárás befejezése után az OTH szóbeli tárgyalást tűz ki és erre a feleket megidézi. Ha a bejelentő a felszólalást megalapozottnak tartja, és el akarja kerülni a felszólalási eljárást, erre is módja van: lemond az ideiglenes oltalomról. A szabályszerűen bejelentett lemondás következtében az ideiglenes oltalom megszűnik és az OTH ilyen esetben csak a felszólalási eljárással kapcsolatos költségek viseléséről dönt. Megszünteti a felszólalási eljárást az is, ha a bejelentő a fenntartási illeték joghatályos befizetését elmulasztotta és ennek következtében szűnt meg az ideiglenes oltalom. Az eljárási költségek viselése kérdésében azonban az OTH ilyenkor is dönt. A felszólalást ugyan vissza lehet vonni, de éppen közérdekű jellege folytán ez nem jelenti szükségszerűen az eljárás befejezését, az OTH azt hivatalból folytathatja. Miután a felszólalási eljárásban nem a bejelentő és a felszólaló közötti jogvitáról, hanem arról van szó, hogy a bejelentett találmány szabadalmazható-e vagy sem, a felszólalási eljárásban a bejelentő és a felszólaló egyezséget nem köthetnek. A felszólalás alapján a bejelentő természetesen módosíthatja a bejelentésben meghatározott oltalmi igényt, a módosítás azonban itt sem eredményezheti az oltalmi kör bővítését. Míg a közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedése előtt lehetőség áll fenn az igénypontokban nem szereplő, de a leírás adataiban megalapozott módosításra, a felszólalási eljárásban a módosítás már csak a közzétett igénypontok keretében lehetséges. Ha a felszólalás következtében az igénypontokat át kell dolgozni, azokat az OTH még egyszer nem teszi közzé. Az OTH szakértőiből kijelölt háromtagú tanács határozatait szótöbbséggel hozza. A határozat vagy — helyt ad a felszólalásnak és ez a bejelentés elutasítását jelenti, vagy — csak részben ad helyt a felszólalásnak és a szabadalmat korlátozott igénypontokkal engedélyezi vagy — elutasítja a felszólalást és a szabadalmat megadja. Az eljárás költségeinek viselésére vonatkozó főszabály az, hogy azt a vesztes fél köteles fizetni. Tekintettel azonban arra, hogy a felszólalás közérdekű eljárás, a Szt. úgy rendelkezik, hogy a felszólaló csak abban az esetben köteles az eljárás költségeit fedezni, ha a felszólalás nyilvánvalóan alaptalan volt. A felszólalási eljárás nyilvános és arra egyéb vonatkozásban az államigazgatási eljárás szabályai vonatkoznak. 79
