Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
hanem a vállalat olyan egyértelmű nyilatkozata szükséges, amelyben kifejezi azt a szándékát, hogy a szabadalomra vonatkozó jogokat a feltaláló szerezze meg. A szabadalmi lajstromba történő bejegyzéshez azonban ez sem elegendő, mert a vállalat nyilatkozata mellett még a feltaláló elfogadó nyilatkozata is szükséges. E kérdést világítja meg az OTH 4. sz. állásfoglalása (Szabadalmi Közlöny, 1970. évi 5. sz.). A közös szabadalomnál már említettük, hogy nem szünteti meg a szabadalmi oltalmat az, ha az oltalomról csak az egyik társ mond le, mert ebben az esetben a lemondott hányadra a törvény erejénél fogva a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed. Minél szigorúbb a vizsgálat az engedélyezési eljárás során, annál erősebb az engedélyezett oltalom és annál kevésbé kell számolni a szabadalom megsemmisítésének lehetőségével. Miután azonban a legtökéletesebb, legkörültekintőbb vizsgálat sem tudja biztosítani, hogy a vizsgálati anyag mindig teljes legyen — erre még a legnagyobb hivatalok sem képesek —, a szabadalmi rendszerek lehetővé teszik, hogy az oltalom feltételeinek meglétét bárki kétségbe vonja. A megsemmisítés eredményeképpen a szabadalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, tehát úgy kell tekinteni, mintha meg sem adták volna. A szabadalmas visszaható hatállyal is lemondhat az oltalomról. A szabadalmat meg lehet semmisíteni akkor is, ha az oltalom megszűnt, ehhez is komoly érdekek fűződhetnek annak következtében, hogy a megsemmisítés visszaható hatályú. Nem levő jogra jogot alapozni nem lehet, ha nem volt szabadalom, nem lehetett feltalálói díjat fizetni stb. Miután azonban a szabadalmas visszaható hatállyal is lemondhat a szabadalomról, ebben az esetben már megsemmisítési eljárást nem lehet indítani, mert nincs mi ellen. A szabadalom akkor semmisíthető meg, ha az nem felel meg a Szt. 6. § (1) bek. a) pontjában meghatározott feltételeknek. A megsemmisítés részleges is lehet, ti. amenynyiben a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. A szabadalomengedélyezési eljárás Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre. Szt. 33—34. § Az OTH az iparjogvédelem országos hatáskörű hatósága és központi állami elvi irányító szerve. Ennek keretében természetesen a szabadalmi ügyek, a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek is az OTH hatáskörébe tartoznak. Mint államigazgatási szerv az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazza a Szt.-ben meghatározott eltérésekkel. A Vr. határozza meg, hogy eljárása során mely esetekben kell a határozatot tanácsban hozni. Lényegesebb eltérés az államigazgatási eljárás és az OTH eljárása között az, hogy az OTH a szabadalmi ügyben hozott érdemi határozatát vissza nem vonhatja és nem módosíthatja. Az OTH határozatait felügyeleti jogkörben sem lehet megsem-66
