Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
rendelkezni, mert addig ugyan nincs baj, amíg a szabadalmastársak mindenben egyetértenek, de ha az egyetértés nincs meg, e különleges rendelkezések hiányában komoly kár érhetné a szabadalmastársakat, amely ellen nem tudnának védekezni. Mindegyik szabadalmas csak a saját hányadával rendelkezik, ezt a rendelkezést nem kell magyarázni. Ha viszont az egyik szabadalmastárs a saját hányadát el akarja idegeníteni, pl. eladni, akkor a többi szabadalmast elővásárlási jog illeti meg. A szabadalom hasznosítása a gyakorlati életben szükségessé teszi a szabadalmastársak együttműködését. Teljesen új személy vagy szerv bevonása ebbe az együttesbe csak azért, mert az egyik szabadalmastárs meg akar szabadulni a szabadalomtól, igen kellemetlen következményekkel járna a többire. Ennek megakadályozását szolgálja az elővásárlási jog. Az elővásárlási jogra vonatkozó egyéb rendelkezéseket a PTK 373. §-a tartalmazza. A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, pl. gyárthatja, de a hasznosítás alapján köteles a többi szabadalmastársnak részesedési hányaduk arányában díjat fizetni. Ha tehát mindegyik szabadalmastárs hasznosítja a találmányt, kölcsönösen fizetnek egymásnak. Természetesen megállapodhatnak a szabadalmastársak abban is, hogy mindegyik hasznosítja a találmányt, de egyik sem fizet a másiknak. Nemcsak az átruházás, de a hasznosítás (licenc) engedélyezése is közvetlenül érint minden szabadalmastársat, ezért a Szt. kimondja, hogy harmadik Személy részére hasznosítási engedélyt csak akkor lehet adni, ha mindegyik szabadalmastárs egyetért. Mi történik azonban akkor, ha az egyik szabadalmastárs — tegyük fel, minden ok nélkül — nem járul hozzá a licencadáshoz? Ebben az esetben a joggal való visszaélés esetével állunk szemben, amit a PTK 5. § tilt. Erre az esetre elsősorban az említett 5. § (2) bekezdése vonatkozik, melynek értelmében visszaélésnek minősül, ha a jog gyakorlása a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a népgazdaság károsodására vezet. A szabadalom társadalmi rendeltetése a termelés, a hasznosítás; ennek megtagadása komoly ok nélkül a szabadalomból eredő jog olyan gyakorlása, mely éppen társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra, a hasznosítás megtagadására irányul. Ebben az esetben a hozzájárulást bírói ítélet pótolhatja. Ehhez az szükséges, hogy a szabadalmastársak vagy egyikük pert indítson és kérje a bíróságot, hogy a jognyilatkozatot ítéletével pótolja. A szabadalmas a szabadalomról lemondhat, a szabadalom ilyenkor megszűnik. Ha viszont szabadalmastárs mond le a szabadalmi oltalomról, a szabadalom nem szűnik meg, a lemondott hányad ugyanis a részesedési hányad arányában a többi szabadalmastársé lesz. így a szabadalmastárs lemondása tulajdonképpen ajándék a többinek. Az eddig elmondottak természetesen értelemszerűen vonatkoznak a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi bejelentésre is. Joggal való visszaélésnek lehet tekinteni pl., ha az egyik társ nem hajlandó hozzájárulni a szabadalmi bejelentés benyújtásához. 56
