Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
Ez szükségképpen együttjár azzal, hogy' a feltalálók által az ügyvivőnek átadott nyers leírás, a szabadalmi jogi követelményeknek megfelelően, bizonyos mértékig módosul, átalakul. A szabadalmi ügyvivőnek vagy más képviselőnek ez a szakmai tevékenysége nem ad jogalapot arra, hogy a találmány társszerzőjeként lépjen fel. A szabadalmi ügyvivő tehát csak akkor tekinthető a találmány társszerzőjének, ha a szakmai, technikai jellegű képviseleti tevékenységen, a leírás és az igénypontok megformálásán túlmenően részt vett a találmány lényegét kitevő alapgondolat megalkotásában. A szabadalmi ügyvivő társszerzőként való jogosulatlan fellépése nemcsak etikai és fegyelmi vétség, hanem súlyos esetekben büntetőjogi következményekkel is járhat. Felelősség terheli a szolgálati találmányt bejelentő szervek vezetőit is abban, hogy kit jelölnek meg a találmány szerzőiként, illetve társszerzőiként. A visszaélések elkerülése céljából, szolgálati találmányokra vonatkozó bejelentések megtételekor a vállalati, intézeti, szövetkezeti vezetők fokozott mértékben ellenőrizzék, hogy a bejelentésben esetleg feltalálótársként megjelölt szabadalmi ügyvivő, aki az adott ügyben képviselőként is eljár, szabadalmi ügyvivői szakmai tevékenységén túl részt vett-e alkotó módon a találmány lényegét kitevő alapgondolat megalkotásában. Ennek érdekében célszerűnek látszik felkérni a szabadalmi ügyvivőt, hogy konkrétan jelölje meg azt az alkotó jellegű tevékenységet, amelynek alapján a találmány társszerzőjeként való feltüntetésre igényt tart.” A névaláírás javítása lehetséges, pl. japán feltaláló nevét helytelenül írták latin betűkkel, de személyek elhagyása vagy újabb személyek feltüntetése és szerzőségi arány változtatása már nem. A szellemi alkotásokhoz fűződő oltalom személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a feltalálónak. A személyiséghez fűződő jog a Polgári Törvénykönyvön alapul (PTK). A PTK védi a külön jogszabályok, mint pl. a Szt., és a külön jogszabályok által nem védett szellemi alkotásokat is. A PTK-án alapul az a rendelkezés is, hogy aki a személyhez fűződő jogokat sérti, az ellen az irányadó polgári jogi igényekkel lehet fellépni. A feltalálót érintő első sérelem az, ha feltalálói minőségét vonják kétségbe, vagy pedig a találmánnyal kapcsolatos egyéb személyhez fűződő jogait sértik. A feltaláló személyéhez fűződő jogok megsértése esetén a sértett fél a PTK 84. §ban meghatározott jogi igényeket támaszthatja. Gyakorlatilag e rendelkezésen épül fel a Szt.-nek a szabadalmi bitorlásra vonatkozó rendelkezése is (26. §). Az új PTK azonban, a kártérítés kérdésében tovább ment a réginél, mert lehetővé teszi a nem vagyoni kár megtérítését is. A PTK 354. §-a értelmében ,,a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja”. E rendelkezés különösen olyankor kerülhet alkalmazásra, amikor találmánybitorlást követtek el (Szt. 25. §). A feltaláló személyéhez fűződő jogok elidegeníthetetlenek. A találmány feltalá-43
