Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
Szabadalom — találmány „A szabadalom az érdek olaját öntötte a feltalálói géniusz tüzére Több mint száz éve hangzott el Lincolnnak ez a meghatározása, mely igen tömören fejezi ki a szabadalmi rendszer egyik lényeges jellemvonását; az ösztönzést. Azóta sokat fejlődött a világ és főleg sokat fejlődött az a terület, amelyen belül a szabadalmazott találmányok érvényesülnek: a tudomány és a műszaki ismeretek birodalma. Lincoln korában a magánfeltaláló volt a jellemző, aki saját műhelyében hozta létre találmányát és a kidolgozás költségeit is legtöbbször saját maga fedezte. Ma is még megtalálhatók az önálló feltalálók, de már nem ez a jellemző. A tudományos-műszaki forradalom korában találmányok kidolgozása olyan jelentős anyagi befektetést igényel, amelyre magánszemély nem igen tud fedezetet biztosítani. A kísérletezés stb. költségeit a területen érdekelt szervek (tervező, kutató intézetek, vállalatok) fedezik és ez nemcsak a szocialista országokban van így, hanem másutt is. A találmány a feltaláló által létrehozott műszaki eredmény, műszaki megoldás, mely pl. gépben, berendezésben, termékben vagy pedig eljárásban jelenik meg. A szabadalom viszont a találmányra vonatkozó jog. Nem minden találmány részesülhet szabadalmi oltalomban, a feltételeket az egyes országok szabadalmi törvényei — szabadalmi integrációk esetében, mint pl. az európai szabadalmi rendszerben pedig nemzetközi megállapodás — határozza meg. A szabadalom ösztönző hatását az általa biztosított oltalmi jogon keresztül éri el. Az oltalmi jog hatása a gazdasági életben jelentkező jogosultság, mely itthon és külföldön, ha külföldön is rendelkezünk szabadalommal, egyaránt érezteti hatását. Magyarország népgazdaságában a külkereskedelem igen komoly tényező, így a szabadalmi oltalom megszerzése külföldön igen fontos lehet. A külföldi oltalomnak a gyakorlati — és nem jogi — alapja általában a hazai szabadalom. A szabadalomnak a piaci versenyben elfoglalt jelentőségét a következő példa szemlélteti: A legjelentősebb magyar találmányok közé tartozik a Bánki—Csonka-porlasztó 3* 35
