Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
I. fejezet. Tudományos-műszaki haladás és gazdaságirányítás
lásból fedezett kutatási-fejlesztési munkák ráfordításai, a termelői árban elszámolásra kerülnek, illetőleg megtérülnek, addig az állami költségvetésből finanszírozott alap- és alkalmazott kutatás ráfordításai nem kerülnek elszámolásra. _ * / b) A beruházások finanszírozása A magyar gazdaság termelőszférájában a beruházások finanszírozása döntési hatáskörök szerint differenciálódik. Központi beruházási döntésekkel jelölik ki a nagyberuházásokat, a célcsoportos és az egyéb állami beruházásokat. Vállalati hatáskörben döntenek a gazdaságosabb működést elősegítő állóeszközcserékről és -bővítésekről. A központi döntések alapján megvalósuló termelő nagyberuházásokat és célcsoportos beruházásokat a beruházás működése során realizált (adózás előtti) nyereségből és a teljes amortizációból visszafizetendő állami kölcsönből, valamint a vállalat saját fejlesztési alapjából finanszírozzák. A vállalati döntési körben megvalósuló beruházásokat a vállalatfejlesztési alapból finanszírozzák. Ez egy szűkebb körben — a fontosabb társadalmi igényt kielégítő állóeszköz-bővítés esetén — kiegészíthető állami támogatással, bővebb körben bankhitelekkel és visszafizetési kötelezettséggel nyújtott állami juttatással. A beruházáshoz felvett bankhiteleket és a visszafizetendő állami támogatást a vállalatfejlesztési alapból vissza kell fizetni, azzal a különbséggel, hogy utóbbiak törlesztési feltételei kedvezőbbek. Beruházási hitelt a vállalat akkor kérhet a banktól, ha meglevő fejlesztési eszközei nem elegendőek a vállalat fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításához. Folyósításának feltételeit hitelpolitikai irányelvek írják elő. A termelői nagyberuházások finanszírozásának, valamint a vállalati döntés alapján megvalósuló beruházások állami támogatásának fenti módszere — a fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében — került kialakításra és 1976. január 1-én lépett életbe. A finanszírozás ezt megelőző rendszeréhez viszonyítva a változás lényege az, hogy a termelőszférában — ahol elvárható a beruházások saját hozamból, meghatározott idő alatt történő megtérülése — csak kivételesen nyújtható ingyenes vissza nem térítendő költségvetési juttatás. A nagyberuházások kivitelezési költségeinek teljes visszafizetése fokozott követelményeket támaszt a beruházási döntések előkészítésével — a döntési mechanizmussal —, valamint a beruházások kivitelezésének és üzemeltetésének gazdaságosságával szemben és így növeli a fejlesztések hatékonyságát, segíti a tudományos-műszaki haladás előmozdítását jobban szolgáló fejlesztések megvalósítását. A tudományos-műszaki haladást szolgáló műszaki fejlesztés fő irányainak a népgazdaság egészére meghatározó módon kiható problémaköreit, úgynevezett központi fejlesztési programok foglalják össze. Ezek a Kormánydöntéssel kiemelt progra2* 19
