Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

III. fejezet. Árujelzők és ipari minták

Az ipari tulajdon oltalmára kötött Párizsi Uniós Egyezmény rendelkezései kiterjednek az ipari mintaoltalomra is. Az „egyenlő elbánás elve” alapján mintaoltalom biztosítható tehát az Unióba tartozó más országokban, feltéve, hogy a jogot az ország a saját polgárai számára lehetővé teszi. Az uniós elsőbbségi idő a minta első bejelentésétől számított 6 hónap. Kiállítási elsőbbség ugyancsak igénybe vehető, 6 hónapon belül.

A mintaoltalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések az egyes országokban eltérők. Nem minden országban van például külön mintaoltalmi jogszabály, az oltalmat esetleg a szerzői jog biztosítja csupán, illetve megvédése csak a tisztességtelen verseny elleni jogszabály alapján lehetséges.

A mintaoltalmi előírások szerint általában sík- és térbeli tárgyra egyaránt biztosítható jog. Több ország jogszabálya kifejezetten kizárja a lajstromozás lehetőségéből az olyan kialakításokat, amelyek a gyártmány konstrukciós, funkcionális jellegéből szükségszerűen adódnak. Egyes országok „esztétikai jelleget”, mások „eredetiséget” kívánnak meg az oltalomképesség előfeltételeként.

Megoszlik a különböző jogszabályok felfogása abban a tekintetben is, hogy a mintának csak az adott országban vagy világviszonylatban kell-e újnak lennie. További kérdés, hogy az újdonságot a letétbe helyezésnél vizsgálják-e és hogy a vizsgálat milyen terjedelmű.

Eltérő az oltalmi idő meghatározása is, 3 évtől 25 évig terjedő időtartam található a különböző mintaoltalmi rendelkezésekben.

Külföldi jogszerzésnél tehát a kérdéses ország vonatkozó jogszabályainak tanulmányozása szükséges. Külkereskedelmi szempontból különösen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termék exportálása előtt célszerű megvizsgálni, hogy az exporttermék nem sérti-e valakinek a mintaoltalmi jogát.

137