Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
III. fejezet. Árujelzők és ipari minták
Jogosultság; a bejelentés előfeltétele; a nemzetközi védjegy oltalma A nemzetközi védjegyoltalom igénylésére a Madridi Megállapodáshoz tartozó országok bármelyikének joghatósága alá tartozó — természetes vagy jogi — személyek jogosultak. E fogalomkörbe tartoznak elsősorban a Megállapodáshoz tartozó államok polgárai. Velük egy tekintet alá esnek mindazok, akik nem polgárai ugyan egyik szerződő országnak sem, de valamelyiknek a területén laknak, vagy ott valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi teleppel rendelkeznek. Az oltalom megszerzésének előfeltétele, hogy az oltalmat igénylő (bejelentő) a kérdéses védjegyre a származási országban lajstromozás útján szerzett oltalommal rendelkezzék, a kérdéses termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában. (Az árujegyzék a későbbiekben sem bővíthető az oltalom fennállása alatt.) (Származási ország a Madridi Megállapodás azon állama, ahol a bejelentő valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi teleppel rendelkezik, ennek hiányában a Megállapodásnak az az országa, amelyben lakik. Ha a feltételek egyike sem áll fenn az unió egyik országában sem, származási ország a Madridi Megállapodásnak az az állama, amelynek a bejelentő állampolgára.) A Megállapodás alapján tehát egyetlen bejelentés útján igényelhető az oltalom valamennyi részt vevő országában. Az ilyen módon megtett bejelentést a nemzetközi lajstromozás időpontjától úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet az érdekelt szerződő országok nemzeti iparjogvédelmi hatóságainál közvetlenül jelentették volna be. A Megállapodás feljogosítja a szerződő államot olyan nyilatkozat tételére, mely szerint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom saját területére csak akkor terjed ki, ha ezt a védjegytulajdonos kifejezetten kéri. Valamennyi tagállam élt ezzel a lehetőséggel, a bejelentéskor tehát meg kell jelölni mindazokat az országokat, amelyekre oltalmat igénylünk. Ha később további igény merül fel, a területi oltalom kiterjesztése bármikor kérhető olyan tagállamokra, ahol a védjegy még nem áll oltalom alatt. A nemzetközi védjegy oltalma a származási országban benyújtott, nemzetközi lajstromozás iránti kérelem érkezésének napjától kezdődik, ha a Nemzetközi Iroda a kérelmet ettől számított kéthónapos határidőn belül kézhezvette. (Ha a kérelem a határidőn túl érkezik, az oltalom kezdete a Nemzetközi Irodába érkezés napja.) Az oltalom területi kiterjesztése esetén az oltalom a nemzetközi lajstrombejegyzés napjával lép hatályba. Az oltalom időtartama 20 év, az újabb 20—20 éves időtartamokra megújítható. A nemzetközi védjegynek a lajstromozástól számított 5 évig függő helyzete van a bejelentés alapjául szolgáló nemzeti védjeggyel. Ez azt jelenti, hogy az oltalom hatálytalanná válik arra a védjegyre, amely a származási országban, mint nemzeti xédjegy, valamilyen okból megszűnt. (Az 5 év elteltével ez a függő helyzet megszűnik.) Az egyes szerződő országok nemzeti iparjogvédelmi hatóságai a nemzetközi 119
