Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
III. fejezet. Árujelzők és ipari minták
ség, hogy a megállapodást megkötő illetőleg a nemzetközi egyezményben részt vevő államok egymás polgárainak is lehetőséget biztosítsanak jogszerzésre, fenntartásra, sérelem esetén jogorvoslatra. A Párizsi Uniós Egyezmény védjegy-előírásai A legszélesebb körű nemzetközi iparjogvédelmi megállapodás a Párizsi Uniós Egyezmény, amelyet 1883-ban kötöttek, és amelynek előírásai kiterjednek az ipari tulajdon valamennyi tárgyára, ezek között a védjegyre is. Az Egyezménynek kb. 80 tagállama van. A Párizsi Uniós Egyezmény védjegyekkel is kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseit röviden a következőben foglaljuk össze. Az Egyezmény alapvető rendelkezése az ún. egyenlő elbánás elvében jut kifejezésre. Ez azt jelenti, hogy az unió országainak joghatósága alá tartozókat a belföldiekkel azonos védjegyjogok illetik meg, vagyis mindazok a lehetőségek, amelyeket az egyes országok belső jogszabályai lehetővé tesznek állampolgáraiknak és az ezekkel egy tekintet alá eső személyeknek (területükön lakóhellyel vagy ipari, illetve kereskedelmi teleppel rendelkezőknek). Az unió bármelyik országában közvetlen bejelentéssel védjegyoltalmat igényelhetnek tehát, a belföldiek számára előírt feltételekkel, az előírt alakiságok teljesítésével, általában az adott országban lakó képviselő közvetítésével. Az Egyezményben biztosított uniós elsőbbségi jog alapján azt, aki az unió valamelyik országában szabályszerű védjegybejelentést tesz, 6 hónapon belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy bejelentését az unió más — egy vagy több — országában megtegye. Az elsőbbségi jog azt jelenti, hogy az elsőbbségi határidőn belül megtett további bejelentések során nem szolgálhat a bejelentő terhére, ha a védjegyet más a két időpont között bejelentette, vagy használatba vette, vagyis nem keletkezhet jog más javára az elsőbbségi időn belül. A Párizsi Uniós Egyezmény résztvevői arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a területükön rendezett, hivatalosan elismert nemzetközi kiállításon közszemlére tett védjegyeket ideiglenes oltalomban részesítik. Az így kiállított védjegy bejelentésénél is elsőbbségi jogot — ún. kiállítási elsőbbséget — lehet igényelni, a kiállítástól számított 6 hónapos határidőn belül. Nem nyerhető védjegyoltalom az olyan megjelölésre, amely a Párizsi Uniós Egyezményhez tartozó valamelyik állam felségjeléből, hivatalos ellenőrzési jeléből áll, vagy annak utánzata. Hasonló oltalmat élveznek a nemzetközi szervezetek jelei is. A közismert védjegyeket az Egyezmény különleges oltalomban részesíti, azonban csak akkor, ha oltalmukat azonos vagy hasonló árukra kérik (vagy használják azt), mint amelyekkel kapcsolatban széles körben ismertté váltak.
