Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
III. fejezet. Árujelzők és ipari minták
nálata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik. Bármilyen okból, bármikor kérhető viszont a törlés olyan védjegy esetében, amely tényleges használat hiányában nem vált ismertté. A védjegy és a minőség összefüggései A védjegy legfontosabb funkciója a megkülönböztetés. Mégis célszerű említést tenni a védjegy minőségjelző szerepéről. Az ezzel kapcsolatban tapasztalható egyes felfogásokkal szemben hangsúlyozni kell, hogy a védjegynek közvetlen minőségjelző szerepe nincs, vagyis jogilag kikényszeríthető minőségi követelmény nem áll fenn a védjeggyel ellátott árukkal kapcsolatban. A jó védjegyhez azonban a vásárlóközönség gondolattársítást is fűz — a jogosultnak nyilvánvalóan érdeke, hogy a védjeggyel ellátott áru a minőség tekintetében ne legyen „negatív hatású” a vásárlók számára. E gyakorlati ok következtében, a védjegyjogszabályokban bizonyos helyzetekre, a minőséget is érintő rendelkezés található. így az együttes védjegyeknél (ahol több különböző vállalat áruját látják el ugyanazzal a védjeggyel), a használati szerződésnél (a jogosult ellenőrzési joga a minőséget illetően) az átruházási szerződésre vonatkozó rendelkezéseknél (ti. a szerződés semmis, ha az félrevezetheti a vevőket például a minőség tekintetében). A használat hiányának jogkövetkezménye A védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegyet huzamosan nem használják az országban. Ennek a megszűnési oknak a bevezetését az teszi szükségessé, hogy a védjegylajstromok — és ez világszerte tapasztalható jelenség — túlzsúfoltak. A hoszszabb idő óta nem használt védjegyek nemcsak a védjegyhatóság munkáját nehezítik, hanem indokolatlanul akadályozzák új védjegyek kialakítását is. A védjegyjog fenntartásához szükséges használatot az Országos Találmányi Hivatal nem vizsgálja hivatalból, az oltalom használat hiánya miatti megszűnését azonban az oltalom fennállása alatt bármikor, bárki kérheti. Az eljárás a védjegyjogosult és a védjegyoltalmat ellenőrző harmadik személy jogvitája tehát, amelynek elbírálása az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartozik. A védjegyjogosult szempontjából tehát rendkívül fontos, hogy az oltalom fenntartásához szükséges használat megtörténjék és az, esetleges jogvitában, bármikor megfelelően igazolható legyen. A törvény rendelkezése értelmében védjegyhasználatnak minősül a védjegynek az árun, csomagolásán, továbbá a hirdetés és üzleti levelezés során való alkalmazása egyaránt. Amennyiben tehát áruval kapcsolatosan a védjegyet huzamos időn keresztül valamilyen okból nem használják, a jog fenntartására lehetőség van olyan módon is, hogy azt valamilyen hirdetési, illetve reklámtevékenység keretében tüntetik fel. így 8 113
