Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
III. fejezet. Árujelzők és ipari minták
alaposan megvizsgálni, esetleg az Országos Találmányi Hivatal védjegyosztályával megbeszélni, de mindenképpen összehasonlítást végezni a Találmányi Hivatal dokumentációiban a lajstromozott védjegyekkel. Ilyen módon megelőzhetők a lajstromozási eljárásban felmerülő nehézségek. / Jogosultság védjegyoltalomra (jogszerzés, az oltalom időtartama és hatálya) Védjegyoltalom csak a szabályszerűen nyilvántartásba vett — lajstromozott — megjelölést illeti meg. A gyakorlatban alkalmazott, de nem lajstromozott jelzés tehát nem védjegy, az azzal kapcsolatos jogsérelem esetén csak a polgári jog vagy a tisztességtelen verseny elleni rendelkezések alapján lehet fellépni. Bármely gazdasági tevékenység folytatására feljogosított szerv vagy személy jogosult védjegyoltalom megszerzésére. Vállalatok jogi személyiséggel felruházott szervezetei (pl. szövetség) a hozzájuk tartozó vállalatok számára akkor is szerezhetnek védjegyjogot, ha maguk nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Az ilyen védjegyet nevezzük „együttes védjegynek”. Szerzésének azonban előfeltétele, hogy az érdekelt vállalatok árui közös jellemzővel rendelkezzenek, továbbá hogy a szervezet ellenőrizze a védjegy használatát. Az oltalmi idő és az oltalom tartalma; a bitorlás A védjegyoltalom időtartama 10 év, az további 10—10 évre meghosszabbítható (megújítás). Az oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozással keletkezik. A védjegyoltalom alapján a jogosult kizárólagos jogot szerez arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja. A használat fogalmába tartozik a védjegy alkalmazása az árun, csomagolásán, a hirdetések és a levelezések során. Aki másnak a védjegyét azonos vagy hasonló árukkal kapcsolatban a jogosult engedélye nélkül alkalmazza, bitorlást követ el. A védjegytörvény részletesen tartalmazza a bitorlás jogkövetkezményeit. A védjegyjogosult a bitorlótól követelheti a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, a bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől. Igényelheti továbbá a bitorlással elért gazdagodásának és kárának megtérítését, valamint adott esetben lefoglalását. Aki bitorlás miatti eljárástól tart, ennek megindítása előtt kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt jelzés nem sérti valaki másnak meghatározott védjeggyel kapcsolatos jogát (nemleges megállapítás). 111
