Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

NÖVÉNYI SZABADALOM Iparjogvédelmi szempontból a nemesítői tevékenység nem az iparjog­­védelemtől különálló kategóriába tartozik, hiszen amint ezt látni fogjuk, e tevékenység jellegében azonos a gazdasági élet más területein folytatott szellemi alkotói tevékenységgel. A nemesített növényfajták oltalma a szellemi tulajdon területének és ezen belül az iparjogvédelemnek egyik legfiatalabb ága. Nyilván felvetődik a kérdés, miért van szükség külön új jogintézményre, hiszen nemesítői tevékenység ezelőtt is volt és a jogi oltalom hiánya vagy esetleg korlátozott volta egyáltalán nem akadályozta meg az új növények létrehozását. Elöljáróban meg kell említeni, hogy Magyarországon a nemesített növény­fajták korszerű oltalmának bevezetésére 1. népgazdasági — és első sorban mezőgazdasági — indokok alapján, 2. a szocialista jogalkotás fejlesztése, 3. a nemesítők jogának biztosítása szempontjából volt szükség. ad. 1. Az új növényfajta létrehozása a legmagasabb szellemi alkotások kategóriájába tartozik. Vitathatatlanul egyenértékű az ipari találmányban rejlő szellemi tevékenységgel. A nemesítés eredménye — az új növény — is növeli a nemzeti vagyont, a társadalom éppen úgy élvezi az új növényfajta hasznát, mint a találmányokét és az új növényfajta a találmányhoz hasonlóan ugyancsak új vagy jobb minőségű fogyasztási és termelési javakat jelent a népgazdaság részére. Belső szükségleteink és külkereskedelmi érdekeink meg­követelik mezőgazdaságunk állandó és az eddiginél fokozottabb fejlesztését, versenyképességünk fokozását. A mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság színvonalának emelése, mezőgazdasági termékeink minőségének javítása ma már el sem képzelhető nemesítői tevékenység nélkül és éppen ezért alapvető népgazdasági érdek, hogy nemesítőinkben és mezőgazdasági szakembereinkben szunnyadó tehetséget és szellemi értéket a napvilágra hozzuk és az egész tár­sadalom érdekében ösztönözzük azt az alkotó tevékenységet a mezőgazdaság területén, amely az iparban olyan jelentős eredményekre vezetett. ad. 2. Az utóbbi évtizedekben tapasztalt fejlődés a gazdasági élet minden területén — jelentős mértékben megnövelte a növénynemesítéssel kapcsolatos 92

Next

/
Thumbnails
Contents