Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
utólagos vizsgálat elrendelése után lehetséges, éspedig a Szabadalmi Közlönyben történt meghirdetéstől számított három hónapon belül. A közzététel elhalasztására vonatkozó — első kérelmet a közzétételt elrendelő határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül, — a további kérelmeket az előzőleg engedélyezett határidő lejárta előtt kell benyújtani. Míg az első kérelemre vonatkozó határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására lehetőség nincs, a többinél lehetséges igazolási kérelemmel élni. Amennyiben a bejelentő egy éven túl óhajt halasztást kérni, erre csak igen indokolt esetben kerülhet sor (népgazdasági érdek, különösen fontos licenctárgyalás vagy külföldi bejelentés). j) Felszólalás — Szt. 51. § Amennyiben felszólalás benyújtására kerül sor, ez a szabadalomengedélyezési eljárás folytatása és tartalmilag az OTH által végzett vizsgálat esetleges kiegészítése. Habár a felszólalást a szabadalom megadását ellenző fél nyújtja be, a felszólalási eljárás közérdekű célt szolgál: megakadályozni azt, hogy olyan találmány részesüljön szabadalmi oltalomban, melyre oltalmat nem lehet adni. Az Szt. felszólalással kapcsolatban is szigorú előírásokat tartalmaz. Attól függően, hogy milyen bejelentésről van szó, a felszólalásra rendelkezésre álló három hónap kezdő időpontja más: — a halasztott vizsgálat esetén az utólagos vizsgálat meghirdetéséről, — teljes vizsgálat esetén a közzétételtől kell számítani a fenti határidőt. A felszólalásban pontosan meg kell jelölni, hogy melyik bejelentés ellen irányul (aktaszám, bejelentő, esetleg képviselő), a találmány címe, a bejelentés és a közzététel időpontja). A felszólalás jogalapja lehet mindaz, amire az OTH vizsgálat kiterjed (45. § a—g) és aminek a hiánya a bejelentés elutasítására vezethet. Természetesen nem elegendő annak közlése, hogy a felszólaló véleménye szerint a találmány pl. nem új, hanem meg kell mondani miért nem új és ismertetni azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket az állításokat alátámasztják. Bizonyíték természetesen nemcsak nyomtatvány, okirat stb., hanem adott esetben élő személy is lehet. Miután a felszólalást az OTH a bejelentőnek megküldi, azt annyi példányban kell benyújtani, hogy abból az OTH és mindegyik bejelentő is kaphasson. 82
