Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
Az Országos Találmányi Hivatal a már megadott végleges szabadalmi oltalom megszűnését csak az erről rendelkező határozatot követően keletkezett okból állapíthatja meg. A szabadalom megadásáról rendelkező határozat kézbesítése után esedékes fenntartási illeték kifizetését a kérelmező nem mulasztotta el. Ezért az Szt. 30. §-ának a b) pontja alapján a végleges szabadalmi oltalom megszűnése nem következett be. Az idézett rendelkezés szerint fenntartási illeték fizetésének az elmulasztása miatt a végleges szabadalmi oltalom az esedékességet követő napon szűnik meg. Nyilvánvaló, hogy ez csak a végleges szabadalom megadása után esedékes illetékfizetésre vonatkozhat. Ezért az első fokú bíróság végzésének a megváltoztatásával a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az Országos Találmányi Hivatal 9. és 10. alszámú határozatait és a szabadalmat megadó 8. alszámú határozat értelmében az Szt. 52. §-ának a (2) bekezdése értelmében szükséges intézkedésekre utasította a Hivatalt.” NYILVÁNOSSÁG - Szt. 35. § A szabadalomengedélyezési eljárás természetéből adódóan nem nyilvános; súlyos következményekkel járna, ha az oltalom engedélyezése előtt bárki hozzáférhetne a bejelentéshez. A közzétételig az iratokat csak a bejelentő, képviselő, szakértő, illetőleg a szakvélemény készítésére felkért szerv tekintheti meg. Amennyiben a feltaláló nem bejelentő (pl. szolgálati találmány) ő is megtekintheti az iratokat, sőt észrevételeket is tehet. Az OTH előtt eljárás csak akkor válik nyilvánossá, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz (pl. felszólalás). KÉPVISELET - Szt. 36. § A szabadalmi leírás elkészítése és az igénypontok szerkesztése komoly szakértelmet igényel. Sok esetben maga a feltaláló sem tudja találmányát úgy leírni, hogy az megfeleljen a szabadalmi jogszabályok által előírt követelményeknek, arról nem is szólva, hogy az igénypontok úgy legyenek megfogalmazva, hogy azok a jogosan igényelt oltalmi kört egyértelműen és ténylegesen magukban foglalják. Az OTH előtti eljárásban nincs képviseleti kötelezettség, maga a feltaláló, a bejelentő személyesen is eljárhat, de meghatalmazottat is nevezhet. Abban az esetben azonban, ha a feltaláló vagy akár meghatalmazottja nem tud szabályszerű leírást és igénypontokat készíteni, az OTH elrendelheti, hogy a bejelentő szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnak adjon képviseleti megbízást. 70
