Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
rásra vonatkozó főigénypont az 1. számú, a berendezésre vonatkozó a 3. számú. Ezért a szabadalom tárgyát csak olyan eljárás valósítja meg, amely az 1. számú igénypont összes jellemzőit kielégíti, a berendezést akkor lehet megvalósultnak tekinteni, ha rendelkezik mindazokkal az ismérvekkel, amelyeket a 3. számú igénypont meghatároz. A per adataiból kétségtelen, hogy a II. rendű alperes használatában levő berendezés, illetve az alperes által alkalmazott eljárás nem felel meg az igénypont szerinti jellemzőknek. A II. rendű alperes tehát nem hasznosítja a felperesek találmányát, így nem köteles hasznosítási díjat fizetni. Tévesen hivatkoztak a felperesek arra, hogy az igénypontok egy részének a megvalósítása is a felperesek szellemi termékének a felhasználását jelenti. Csak az egyes igénypontok összes jellemzői egjdittesen alkotják a találmányt. Az egyes jellemzők külön-külön nem is volnának alkalmasak szabadalmi oltalomra. így pl. gyűjtőmedence, ülepítőmedence vagy zagyszivattyú alkalmazása ismert, önmagában nem alkalmas szabadalmi oltalomra. e) A szabadalmi oltalom korlátái — Szt. 14. § Az újdonsággal kapcsolatban részletesen beszéltünk az újdonságrontásról. Van azonban olyan hasznosítás is, pl. gyártás vagy eljárás alkalmazása, mely nem vált nyilvánossá és így nem tekinthető újdonságrontónak, annak ellenére, hogy a találmány bejelentése előtt azt más már alkalmazta. Ez utóbbi személy (pl. vállalat, szövetkezet) csak akkor szólalhat fel a szabadalom engedélyezése ellen, vagy csak akkor indíthat megsemmisítési eljárást, ha a hasznosítás nyilvánossá vált. Amennyiben ez nem történt meg, nincs ok a szabadalom megtagadására, vagy megsemmisítésére, viszont a szabadalom, mint tudjuk, kizárólagos jogot biztosít a szabadalmasnak. Ennek alapján a korábban használó bitorlást követne el, ha tovább használná a találmányt. Ez alól enged kivételt az előhasználati jog. A fenti esetben tehát, amikor a használat nem vált nyilvánossá, az engedélyezett szabadalom által biztosított oltalom nem terjed ki az előhasználóra. A bejelentés napján fennálló használat alapján a használó az előállítás mértékéig tovább használhatja a találmányt. Abban az esetben, ha a bejelentés időpontjában a használatot még nem kezdte el, de a használat érdekében komoly előkészületet tett, akkor az előkészület mértékéig jogosult használni a találmányt. Az előhasználati jog első feltétele tehát az, hogy az előhasználó a találmányt az elsőbbség napja előtt használja, illetőleg ennek érdekében komoly előkészületeket tegyen, a második feltétel, hogy a használat vagy az előkészület belföldön történjék. Ez is érthető. A magyar szabadalom csak Magyarországra terjed ki, nem lenne indokolt, hogy külföldi használat alapján magyar 48
