Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
MNB-nél vezetett ,,különdijak letéti számla Budapest, OTH 232-90.1507142 sz.” megjelölésű számlájára kell befizetni. Amennyiben a befizetés átutalással történik, a fizetés akkor válik joghatályossá, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli. [34/1967. (XII. 24.) PM sz. rendelet.] A fizetési megbízás beérkezését tehát nem lehet a fizetés megtörténtének tekinteni. Ha valaki az előírtnál magasabb összeget fizet be, annak visszatérítését kérheti. Ez vonatkozik a nem joghatályos befizetésre is, pl. a fenntartási illetéket a szabadalmas az esedékesség után fizette meg, a szabadalom megszűnt, ebben az esetben kérheti a visszatérítést. Tekintettel arra, hogy a szabadalomengedélyezési eljárás gyakorlatilag egy évnél nem lehet rövidebb, az első évi fenntartási illetéket és a szabadalmi bejelentés közzétételéig esedékessé váló további évekre vonatkozó fenntartási illetéket a szabadalmi bejelentés közzétételének napján kell megfizetni. Az OTH általában írásban hívja fel a bejelentők, illetőleg szabadalmasok figyelmét az esedékessé váló befizetésekre, a figyelmeztetés elmaradása azonban semmiféle következménnyel nem jár. A befizetés elmulasztásának jogkövetkezménye nem orvosolható azzal az indokolással sem, hogy az OTH nem küldött figyelmeztetést. d) A szabadalmi oltalom terjedelme — Szt. 13. § A szabadalmi oltalom hatályát a törvény határozza meg, a szabadalmi oltalom terjedelmét — Szt.-ben meghatározott keretek és feltételek között —, viszont a szabadalmas határozza meg az általa szerkesztett igénypontokban. A szabadalmi bejelentés műszaki tartalmát a leírás, kivonat, a rajzok és az igénypontok alkotják. A leírás és a rajzok az igénypontokban meghatározott találmányt magyarázzák, az igénypontokat ezek alapján lehet és kell értelmezni. Az igénypontok vonják meg a találmány tárgyi terjedelmét, csak az igénypontok alapján lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szabadalmi oltalom milyen termékre vagy eljárásra vonatkozik. A találmányt egy vagy több igénypontban lehet meghatározni, több igénypont esetén igénypontsorozatról beszélünk. Az első igénypont a főigénypont, a többi igénypont ehhez kapcsolódik. Attól függően, hogy ez a kapcsolat milyen jellegű, egyenértékű megoldások esetén mellérendelt igénypontot alkalmazunk, míg aligénypontok felhasználására akkor kerül sor, ha az a főigénypontra utalással az abban foglalt megoldás kiviteli alakját vagy foganatosítási módját tartalmazza. Az igénypont tulajdonképpen — nyelvi szempontból sokszor igen csúnya 46
