Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
hozzáférhetővé vált. E rendelkezések annyit jelentenek, hogy azok a műszaki megoldások, amelyek a találmány bejelentésének időpontjában nyilvánosságra jutottak — szabadalomjogi kifejezéssel: a technika állásához tartoznak, nem tekinthetők újnak. Nem az a lényeges, hogy milyen módon és hol került nyilvánosságra a megoldás, hanem csak az, hogy olyan nyilvánosságra jutás következzék be, melynek alapján a megoldás bárki számára hozzáférhetővé vált. Az újdonság tehát a találmány „nem ismertségét” követeli meg. A nem ismertségnél azonban figyelembe kell venni az eltérőséget, a különbözőséget is, mely meghatározza, hogy az új mennyiben, milyen mértékben tér el a meglevőtől. A létező dolgok közötti különbség objektív, tehát ez a különbség független attól, hogy az ember tudomásul veszi-e vagy sem. Annak eldöntése viszont, hogy a különbség fennáll, már megítélés tárgya és mint ítélet szubjektív. Ebből következik, hogy az újdonság vizsgálatánál a szubjektív elemet nem lehet kiküszöbölni. Ugyanazt a két dolgot egyik ember azonosnak másik ember különbözőnek ítéli. Ez magyarázza azt is, hogy ugyanazt a találmányt esetleg az egyik szabadalmi hivatal újnak, a másik viszont már ismertnek tekinti. f A találmány nyilvánosságra jutása önmagában azonban még nem újdonságrontó, az csak akkor válik azzá, ha az olyan mértékű, hogy annak alapján szakember a megoldást meg tudja valósítani. Nem újdonságrontó pl. olyan újságcikk, mely közli, hogy a találmánynak mi a célja, milyen eredményt tud elérni, ha ezek az adatok nem elegendők ahhoz, hogy szakember azok felhasználásával a találmány tárgyát képező megoldást megvalósítsa; de ha az újságcikk a megoldás műszaki lényegét oly mértékben tárja fel, mely a fentiek szerinti megvalósítást lehetővé teszi, már újdonságrontónak számít. Az újdonságrontás legtöbb esetben nyomtatott formában jelenik meg: könyv, folyóirat, szabadalmi leírás stb. De újdonságrontó hatású lehet pl. a kézírás vagy akár gyorsírás, ha ahhoz bárki hozzáférhet. A példányszám sem döntő, közkönyvtárban elhelyezett egy példány is újdonságrontó (pl. disszertáció), mert bárki hozzáférhet, de 100 példány sem újdonságrontó, ha az üzemi titok tárgya, mindaddig míg titoksértés nem történt. A titoksértés eredményeképpen bekövetkezett nyilvánosságra jutás is újdonságrontó, más kérdés, hogy a jogellenesen eljáró személy ellen hogyan és miképpen kell, vagy lehet fellépni (fegyelmi eljárás, kártérítési igény vagy esetleg büntető eljárás). Az újdonságrontás szempontjából teljesen mindegy az is, hogy kire vezethető vissza a nyilvánosságra hozatal. Ha akár a feltaláló, akár a vállalat „követte el” a nyilvánosságra hozatalt (cikk, előadás, prospektus, film stb.), az a szabadalmi eljárás során ugyanolyan súllyal esik latba, mintha teljesen idegen forrásból eredt volna. Nyilvánosságra jutás lehet a gyakorlatbavétel, gyártás is, ha annak 29
