Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

ma, melynek jellemzésére éles fényt vet Galileo Galilei „találmányi bejelentése”. Teljesen szabad fordításban ez a következőket tartalmazza:

Én Galileo Galilei berendezést találtam fel, amely igen csendes módon, kevés alkatrészből összeállítva, könnyedén tud vizet kiemelni öntözés céljára oly módon, hogy azt egyetlen egy ló üzemelteti és ezzel a berendezésben levő 20 csövön keresztül állandóan víz folyik. E berendezést szeretném felhasználni. Miután nem lenne méltányos, hogy ezt a találmányt, mely az én tulajdonom és amelyet sok fáradtsággal hoztam létre, más szabadon használhassa, ezért tisztelettel kérem a Serenissima-t, hogy engedélyezze számomra ugyanazt, amit hasonló esetekben másoknak engedélyezett, akik saját hivatásukban kiválót alkottak, éspedig azt, hogy a leírt berendezésemet 40 éven keresztül más, mint én vagy örököseim vagy én és az örököseim jogutódai ne gyárthassa vagy gyártathassa, vagy ha legyártották, ne használhassa, még módosítással sem, sem vízzel való öntözésre, sem más célra. Ellenkező esetben, aki ez ellen vét, a Serenissima által megállapított büntetést fizesse meg, amelynek egy része engem illessen. Kérésem célja, hogy a közjó érdekében ösztönzést kapjak újabb találmányok kidolgozására.

Ahol felismerték a feltalálói tevékenység értékét, társadalmi jelentőségét, ott igyekeztek támogatni a feltalálókat, ez a támogatás öltött azután egyre inkább jogi formákat, intézményessé változott és az ipari forradalom kialakította a korszerű oltalmat, amit szabadalmi rendszernek nevezünk.

A találmány a feltaláló által létrehozott műszaki eredmény, műszaki megoldás, mely pl. gépben, berendezésben, termékben vagy pedig eljárásban jelenik meg. A szabadalom viszont a találmányra vonatkozó jog. Nem minden találmány részesülhet szabadalmi oltalomban, a feltételeket az egyes országok szabadalmi törvényei. — szabadalmi integrációk esetében, mint pl. az európai szabadalmi rendszerben pedig nemzetközi megállapodás — határozza meg. A szabadalom ösztönző hatását az általa biztosított oltalmi jogon keresztül éri el. Az oltalmi jog hatása a gazdasági életben jelentkező jogosultság, mely itthon és ha külföldön is rendelkezünk szabadalommal külföldön is egyaránt érezteti hatását. Magyarország népgazdaságában a külkereskedelem igen komoly tényező, így a szabadalmi oltalom megszerzése külföldön igen fontos lehet. A külföldi oltalomnak a gyakorlati — és nem jogi — alapja is általában a hazai szabadalom.

A szabadalom egyben igen komoly piaci versenyeszköz, nemcsak abban az értelemben, hogy a szabadalmas részére jogot biztosít, hanem úgy is, hogy elősegíti a licenckereskedelmet.

á6