Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

I. fejezet. Bevezető

©

A fenti rendelkezések is arra mutatnak, hogy a Ptk. sem tartalmaz meghatározást a szellemi alkotások vonatkozásában.

A szellemi alkotások körét felsorolásszerűen a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére aláírt Egyezmény tartalmazza, amelyet Magyarországon 1970. évi 18. tvr. hirdetett ki. Ennek értelmében a szellemi tulajdon magában foglal minden jogot, melynek tárgyai:

— „irodalmi, művészeti és tudományos művek;

— az előadóművészek előadása, hangfelvétel és sugárzás;

— találmányok az ember minden tevékenységi területén;

— tudományos felfedezések;

— ipari minták;

— gyári, kereskedelmi és szolgáltatási védjegyek;

— kereskedelmi nevek, megjelölések;

— védekezés a tisztességtelen versennyel szemben; valamint az ipar, a tudomány, az irodalom vagy művészet terén folyó szellemi tevékenységből származó minden egyéb jog.”

3. Mind a Ptk. idézett rendelkezése, mind pedig a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezmény arra mutat, hogy a szellemi alkotások fogalma a gyakorlatban két hatalmas területre terjed ki. Az egyik terület az irodalmi és művészeti alkotások, ide értve az ezekkel rokon területeket is, a másik pedig az iparjogvédelem, mely három részből áll:

— a műszaki jellegű szellemi alkotások (találmány, ipari minta, újítás, know-how stb.), melyek a termeléssel állnak közvetlen kapcsolatban;

— árujelzők (védjegy, származás-jelzés, eredetmegjelölés stb.) melyek elsősorban az áruforgalommal kapcsolatosak;

— a tisztességtelen versennyel kapcsolatos szabályozás (tisztességtelen verseny cselekményét mind a műszaki jellegű szellemi alkotásokkal, mind az árujelzőkkel kapcsolatban el lehet követni).

Az irodalmi művészeti alkotások elsősorban érzékszerveinkre hatnak, statikusan jelennek meg és maga a szellemi alkotás az, amely a mű élvezetét biztosítja.

A műszaki jellegű szellemi alkotásokat elsősorban az értelmünk fogja fel, ezek javakat termelnek, termelésben felhasználható eszközök, illetőleg olyan szabályok (technológiai eljárás), melyek közvetlenül a termelésben érvényesülnek. Az irodalmi és művészeti alkotásokkal szemben a műszaki szellemi alkotások dinamikus jellegűek.

4. Szellemi alkotások nélkül nincs tudományos-műszaki fejlődés. A műszaki szellemi alkotások társadalmi jelentősége talán legjobban a szabadalom

20