Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták
a vásárlás során másnak a védjegyével találkozik, mint az eredeti védjegyjogosult. félrevezető lehet számára. Anélkül tehát, hogy a megszűnt védjegyoltalom a 2 évvel meghosszabbodnék, ezt az átmeneti periódust a törvényhozó a vásárlók érdekében kívánatosnak találta az esetleg kialakult asszociációk ,,elfeledésére' ’. Mint az előzőkben arra utaltunk, az oltalmi tilalom csak egyes oltalommegszűnési okok esetére áll fenn és csak olyan esetre, ha a bejelentés tárgya azonos a korábbi védjeggyel. (Nem igényel bővebb magyarázatot, hogy más megszűnési okoknál, mint pl. törlésnél vagy használat hiánya miatti oltalom megszűnésénél, nem volna indokolt az átmeneti idő biztosítása.) Az előírt 2 év a nemzetközi védjegyjogban kialakult időtartam, amely a tapasztalatok szerint szükséges de elégséges is a kívánt cél érdekében. A másnak védjegyével vagy korábban használt megjelölésével összetéveszthető megjelölések Különös gondot fordít a védjegytörvény az ütköző, vagyis az azonosilletve hasonló jelzések lajstromozásának kiküszöbölésére. Az ütközés megállapításánál egyrészt a védjegyek, megjelölések összetéveszthetőségét kell vizsgálni, másrészt a kérdéses áruk illetőleg szolgáltatások azonosságát vagy hasonlóságát. Az összetéveszthető védjegyek alkalmasak arra, hogy a vevő a forgalomban azokkal megjelölt árukat összecserélje. A legnagyobb jóhiszeműség és a bejelentést megelőző gondos kutatás mellett is előadódik, hogy az alkalmazni kívánt megjelölés legalábbis hasonló egy korábbi védjegyhez, s használata esetében a vevő összefüggést sejthet az áru és a korábbi védjegy tulajdonosa között. Az összetéveszthető jelzés veszélyezteti a védjegy alapvető funkcióját, hogy a vevő a korábbi jelzés segítségével megismert és megvásárolni kívánt árut választja ki. Veszélybe kerül tehát a vásárlóközönség és a korábbi védjegyjogosult piaci érdeke egyaránt. Éppen ezért azonos vagy hasonló megjelölések lajstromozására akkor sincs lehetőség, ha a korábbi védjegy jogosultja hozzájárul a későbbi bejelentés lajstromozásához. Közömbös a kérdéses vállalatok közötti esetleges tulajdoni vagy egyéb gazdasági kapcsolat is. A szocialista szervek egymás közötti árucseréjében a szándékos hasonlóság kevésbé valószínű, figyelemmel azonban arra, hogy a védjegy szerepe a nemzetközi árucsere során fokozódik, a kérdést kellő súllyal kell vizsgálnunk. A megjelölések "hasonlósága akkor áll fenn, ha azokat az átlagos vevő különösebb figyelem nélkül összetévesztheti. Ennek elbírálása természetesen mindig magában rejt bizonyos szubjektív elemeket, általános szabály kialakítása úgyszólván lehetetlen, mindenesetre az összhatás szempontjából lényeges közös jellemzőket kell vizsgálni. A vevő tudatában nem az eltérések, hanem a hasonlóságok rögződnek. A vásárlás pillanatában általában nincs mindkét 212