Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
anyagi kár érte, a kártérítés mértéke egyáltalán nem áll arányban a jogellenes cselekmény súlyosságával, így a társadalmi rosszallás csak egy külön bírság formájában fejezhető ki. Ilyen rendelkezést egyébként a magyar szerzői jogi törvény is tartalmaz. Az új Ptk. tehát nem tért el a személyhez fűződő jogok átfogó szabályozásától és a kibővített felsorolás továbbra is csak példaszerű felsorolás, mely most már a magántitok, üzemi titok és üzleti titok védelmével bővült. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem jelenti a védelemnek a külön kiemelt jogokra vonatkozó korlátozását, a cél a jogvédelem erősítése és nem gyengítése volt. Van olyan vélemény is, hogy a törvény kísérletet tett a know-how fogalmának meghatározására. Az ismertetett rendelkezés szövegének vizsgálata alapján azonban alig lehet ilyen megállapításra jutni, már csak azért sem, mert nem vitásan van olyan nyilvánosságra hozott know-how is, melyet nyilvánosságra jutása ellenére sem lehet gyakorlatilag — nem jogilag — közkincsnek tekinteni annak következtében, hogy a benne foglalt műszaki szint olyan magas, amit más a gyakorlatban megvalósítani egyelőre nem tud. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közkincs nem egyenlő az ismertséggel, a műszaki dokumentáció tárak bizonyítják legjobban, mennyi közkincs van, ami gyakorlatilag teljesen ismeretlen még az érdekelt iparágakban is. A Ptk. rendelkezései alapján a know-how-t is díjazni kell. A szellemi alkotás — know-how — díjazására vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20 572/1979. sz. részítélete, mely kimondja, hogy a szellemi alkotás ellenértéke a tényleges munka díjazásától függetlenül illeti meg az alkotót. ,,A módosított Ptk. 86. §-ának a (4) bekezdése szerint a személyeket védelem illeti meg — többek között — a vagyoni értékű műszaki ismereteik és tapasztalataik tekintetében. Az 1978. évi 2. sz. tvr. 4. §-ának (1) bekezdése szerint ez a védelem megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkincscsé válásig tart. E védelem keretében a Ptk. 87. §-ának a (2) bekezdése alapján a jogosult követelheti, hogy az eredményeit felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A szakértői véleményből megállapítható, hogy a találmány megvalósításának, és az így elért gazdasági eredmény létrejöttének elengedhetetlen feltétele volt a felperes műszaki ismeretein és tapasztalatain alapuló alkotó jellegű fejlesztő tevékenység. Ezért a felperes részére díjazás jár, a felperes jogosan követelheti, hogy a munkájának az eredményét felhasználó feltaláló, illetőleg szabadalmas részeltesse őt az általa elért vagyoni eredményben. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a felperes az általa végzett tervezési, dokumentációs, kivitelezési munkákért külön díjazást kapott. Ez a díjazás a ténylegesen kifejtett munka ellenértéke. A Ptk. 86. §-ának a (4) bekezdése és 87. §-ának a (2) bekezdése alapján járó díj a szellemi alkotás ellenértéke, ami a tényleges munka díjazásától függetlenül megilleti az alkotót. 13* 195
