Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
az, hogy a jogintézmény újszerűségének ellenére is, az anyagi jogi rendelkezések ilyen mélységű megkötése esetleg megnehezíti a csatlakozást. A növényi uniónak — a stockholmi okmányoknak megfelelő' — korszerűsítése csak idő kérdése és ez éppen olyan kedvező hatással lesz az unió életére, mint amilyent a többi iparjogvédelmi uniónál lehet tapasztalni. Az uniós rendszerek mellett több regionális rendszer működik az iparjogvédelem területén és további új rendszerek kiépítése ugyancsak folyamatban van. Átfogó iparjogvédelmi jellegű integráció (szabadalom, védjegy, ipari minta) pl. az afrikai-malgas államok iparjogvédelmi szervezete; csak egy jogintézményre vonatkozó gyakorlati feladat ellátására, az újdonság vizsgálat elvégzésére létesült a Nemzeti Szabadalmi Intézet, de ezeknél lényegesen fontosabb a skandináv szabadalmi rendszer és az aláírás előtt álló európai szabadalmi rendszer. Felvetődik a kérdés, hogy ezeknek a regionális megállapodásoknak mi a viszonyuk az uniókhoz és milyen hatással vannak az uniók életére. Az uniók univerzális jellegűek, a regionális egyezmények viszont, mint nevük is mutatja, meghatározott földrajzi területre korlátozódnak. Az említett regionális egyezmények mind arra hivatkoznak, hogy a PUE alapján jöttek létre. Az első kérdés ami felvetődik, az, hogy van-e a regionális megállapodásoknak létjogosultságuk akkor, amikor az uniós egyezmények kiterjednek mindazokra a szakmai területekre, amelyeket a regionális egyezmények is szabályozni akarnak? A kérdésre határozott igennel lehet válaszolni, de csak akkor, ha a regionális szabályozás beilleszkedik az universális szervezetbe, nem jelent elszigetelődést, hanem éppen ellenkezőleg, elősegíti — éppen a regionális integráció útján — az iparjogvédelem egyetemleges fejlődését. Ha azonban a regionális összefogás a gyakorlatban iparjogvédelmi elszigetelődéshez vezet, ez feltétlenül hátrányos a nemzetközi együttműködésre és igen károsan befolyásolhatja az uniók életét is. A Nemzetközi Szabadalmi Intézet létrehozására vonatkozó egyezmény, mely nem is annyira földrajzilag, mint „szakmailag regionális” volt, ugyanis legfőbb feladata abban állott, hogy az újdonságvizsgáló apparátussal nem rendelkező szabadalmi hivatalok részére végezzen újdonság vizsgálatot függetlenül attól, hogy mások részére is végezhet kutatást — feltétlenül hasznos tevékenységet végez uniós szempontból is. Az Intézet ma az „Európai" Szabadalmi Hivatal szerve. Nem lehet negatívan értékelni az afrikai-malgas államok iparjogvédelmi integrációját — még a francia „függőség” mellett sem —, mert a tagállamok legtöbbikében iparjogvédelemről még ma sem lehetne szó, ha ez az együttműködés nem jön létre. Az iparjogvédelem ezekben az államokban egyik eszköze lesz annak a műszaki fejlődésnek, amely végső során lehetővé teszi majd a teljes gazdasági függetlenség elérését. 167
