Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
vételét, hiszen nemcsak a moszkvai kutató és vizsgáló hatóság, hanem adott esetben még az oly távol eső tokiói hatóság igénybevétele is célszerű lehet. A magyar bejelentő nemzetközi bejelentését elvileg angol, orosz, német, francia, spanyol vagy japán nyelven nyújtja be, de hogy adott esetben e nyelvek melyikét kell használnia, az attól is függ, hogy a kutató, illetve előzetes vizsgáló hatóság melyik nyelv (vagy nyelvek) használatát írja elő. (A moszkvai kutató hatóság például megszabhatja, hogy az oda kutatás céljára benyújtott — illetve továbbított — nemzetközi bejelentéseket csak orosz vagy a bejelentő választása szerint orosz vagy angol nyelven kell elkészíteni.) A nyelv kiválasztása lényeges, nemcsak azért mert célszerűtlen lenne a moszkvai hatósághoz japán nyelven írt bejelentést benyújtani, hanem főleg azért mert a bejelentő által választott nyelv lesz az eljárás nyelve is. A nemzetközi közzététel is a bejelentés nyelvén jelenik meg. A nemzetközi bejelentést a megjelölt vagy kiválasztott ország hivatalos nyelvére csak az eljárás nemzeti szakaszában kell lefordítani. A nemzetközi kutató hatóság a nemzetközi bejelentést az előírt minimális vizsgálati anyag alapján kutatja. Ez a következőket tartalmazza: — Franciaországban, Németországban, Japánban, Szovjetunióban, Svájcban (csak a francia és német nyelvű), Angliában és az Egyesült Államokban 1920. után engedélyezett szabadalmakat és szabadalmi bejelentéseket, amenynyiben az utóbbiakat közzétették, — az NSZK-ban engedélyezett szabadalmakat és közzétett szabadalmi bejelentéseket, — a Szovjetunióban engedélyezett szerzői tanúsítványokat, — Franciaországban engedélyezett hasznosítási bizonylatokat és az erre vonatkozó közzétett fejlesztéseket, — más országokban angol, német vagy francia nyelven 1920 után engedélyezett szabadalmakat vagy közzétett szabadalmi bejelentéseket, amennyiben a kérdéses ország illetékes hatósága az anyagot osztályozza és a kutató hatóság rendelkezésére bocsátja. A fentiek mellett a minimális vizsgálati anyaghoz tartozik még a közzétett PCT bejelentések és a kutató hatóság által közzétett műszaki irodalom. Az orosz és japán nyelv alkalmazása sok helyen még nehézséget fog okozni, ezért a Szabályzat úgy rendelkezik, hogy az orosz és japán nyelvű szabadalmi irodalmat csak akkor kell kutatni, ha azokról angol nyelvű kivonat áll rendelkezésre. A minimális dokumentációt a PCT közgyűlése időről időre bővíteni fogja. A PCT nemcsak nemzetközi bejelentés, hanem nemzeti bejelentés esetén is lehetővé teszi a nemzetközi kutatást. Ez a lehetőség az ipar számára igen fontos. A nemzetközi jellegű kutatást nemzeti bejelentés esetén is kérheti a 153
