Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

jelentés elkészülte után kell elkészíteni. Ez részben könnyíti a bejelentő hely­zetét részben a fordítás jobb minőségét teszi lehetővé, ha pedig a bejelentés a visszavonás mellett dönt, lehetővé teszi a fordítás nem csekély költségének megtakarítását; iii) az ügyvivő kötelező megjelölése — ahol ezt a hazai jogszabály meg­követeli (a legtöbb országban hazai képviselő megnevezése kötelező) — ugyan­csak a nemzeti szakasz megindulásához kapcsolódik; iv) a megjelölt illetve kiválasztott államok szabadalmi hivatalai részére a nemzetközi kutatási, ill. nemzetközi elővizsgálat! jelentés komoly segítséget jelent. E vizsgálatok birtokában legrosszabb esetben is vagy csak kiegészítő vizsgálatot kell végezni vagy a jelentés felhasználása alapján ellenőrizni a szabadalmazhatóság fennforgását. Ha a jelentések minősége megfelelő lesz — és ebben nincs okunk kételkedni — a nemzeti szabadalmi hivatalok öröm­mel fognak a minimális kiegészítő vizsgálat elvégzésére szorítkozni, mely után már csak az a feladatuk marad hátra, hogy a hazai jogszabály alapján bírálják el a bejelentést. A nemzeti szabadalmi hivatalok ezzel a bejelentéssel kapcsolatos legnehezebb munka — a vizsgálat — terhének jelentős részétől szabadulnak meg. Mint említettük, a nemzetközi bejelentést az átvevő hivatalnál kell be­nyújtani. Várható, hogy az államok túlnyomó többsége saját szabadalmi hiva­talát fogja kijelölni a nemzetközi bejelentések átvételére, olyan megkötéssel vagy anélkül, hogy állampolgáraik nemzetközi bejelentést csak az általuk kijelölt átvevő hivatalnál nyújthatnak be. Magyarországon tehát előrelátható­lag az Országos Találmányi Hivatal fogja az átvevő hivatal feladatát ellátni és nemzetközi bejelentést valószínű csak ott lehet majd benyújtani. E megoldás mellett szól a 23/1970. (VII. 4.) Korín, sz rendelet 1. § (1) bekezdése, melynek értelmében a nyilvánosságra nem hozott találmány, illetőleg egyéb használható műszaki megoldás külföldre juttatásához a honvédelmi miniszter engedélye szükséges. Miután a bejelentett — de még nyilvánosságra nem jutott — talál­mányok fentiek szerinti ellenőrzése gyakorlatilag az Országos Találmányi Hivatalban történik, célszerű ha a nemzetközi bejelentések ellenőrzését is ezen a módon végzik. Talán nem lesz célszerűtlen, ha röviden vázoljuk a PCT rendszer szervezeti felépítését. A nemzetközi kutatást és a nemzetközi elővizsgálatot az arra alkalmas nemzeti szabadalmi hivatalok fogják végezni. Nemzetközi kutató hatóságként, illetve nemzetközi elő vizsgáló hatóságként az a nemzeti (vagy nemzetközi) szabadalmi hivatal vagy szerv járhat el, mely legalább — 100 fő, főállású, a vizsgálat elvégzéséhez megfelelő szakmai és nyelvi tudással rendelkező szakembert tud e munka elvégzésére beállítani, 150

Next

/
Thumbnails
Contents