Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

ÁTTEKINTÉS AZ IPARJOGVÉDELMI EGYEZMÉNYEKRŐL

Az utóbbi tizenöt évben a nemzetközi élet az iparjogvédelem területén rendkívüli módon megélénkült. Az első iparjogvédelmi egyezmény megkötésétől — az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (1883) — 1960-ig, több mint 70 év alatt csak 5 megállapodás született, ezzel szemben 1960 óta további öt univerzális, valamint több regionális jellegű megállapodást írtak alá, melyek többsége már életbe is lépett és a már korábban meglevő megállapodásokat a stockholmi konferencia (1967) olyan lényegesen változtatta meg, mely majdnem forradalminak nevezhető. Ezeken kívül pedig jelenleg is több egyezmény előkészítése folyik.

E jelentős fejlődésnek legfőbb oka abban rejlik, hogy a nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás elválaszthatatlan a szellemi alkotások forgalmától és oltalmától, nem szólva arról, hogy az árucikkek elnevezésével kapcsolatos megjelölések oltalma is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A műszakitudományos fejlődés egyik legjelentősebb biztosítéka a feltalálói tevékenység. A találmányok fontosságára jellemző az az Egyesült Államokban elhangzott javaslat, hogy adókedvezményben kellene részesíteni azokat a vállalatokat, melyeknél találmányokat hoztak létre, amennyiben a találmány szabadalmi oltalomban részesül vagy licencszerződés tárgya. A műszaki szellemi alkotáshoz fűződő jogok oltalma nemcsak a fejlett ipari államok közötti szellemi alkotások „árucseréje”, hanem a fejlődő országok megsegítése szempontjából is elsőrendű fontosságú. Nem csoda, ha ilyen körülmények között az iparjogvédelem nemzetközi szervezete is jelentős fejlődés korszakában él.

A stockholmi konferencia óta egységes iparjogvédelmi rendszer jött létre, melynek központját a Szellemi Tulajdon Világszervezete alkotja. Az iparjogvédelem területén súlyban ma is a több mint 80 államot magában foglaló Párizsi Unió a legjelentősebb, de az utóbbi években erősen érezhető a többi — az ún. külön — uniók fejlődése is. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (továbbiakban: Világszervezet) igazgatási központja azoknak az unióknak, melyeket az alábbi szerződések hoztak létre:

1. az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (1881);

2. a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás (1891);

135