Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
III. fejezet. Iparjogvédelmi együttműködés a KGST államok között
Az európai szabadalmi rendszerhez hasonló célkitűzés az afrikai-malgas együttműködés, mely a szellemi tulajdon egészére terjed ki. Ez a rendszer azonban nem a nemzeti iparjogvédelmi rendszerekből nőtt ki, mert létrehozása előtt a részt vevő országokban nemzeti iparjogvédelmi rendszerről nem igen lehetett beszélni. Az ismertetett integrációs törekvésekkel szemben a KGST iparjogvédelmi együttműködés a mai napig az említettektől részben teljesen eltérő metodikával fejlődött és ez a fejlődés főleg két síkon futott: — a KGST együttműködésében részt vevő államok iparjogvédelmi jogszabályainak harmonizálása az iparjogvédelmi hatóságok hivatalvezetői Értekezletének egyhangú ajánlásai alapján valósul meg. — regionális szinten, nemzetközi megállapodások útján, így pl. a 3-as pontban ismertetett megállapodás, a kölcsönös elismerés, a közös — a KGST gazdasági integrációs — tevékenység keretében létrejött műszaki alkotások oltalma megszerzésének megszervezését és a szerzők díjazását szabályozza anélkül, hogy a nemzeti iparjogvédelmi jogszabályokat változtatni kellene. Nem nyúl bele az egyes országok oltalmi rendszerébe a 4. pontban ismertetett megállapodás sem. A KGST iparjogvédelmi integráció jelenlegi szakaszában tehát nincs az európai szabadalmi rendszerhez hasonló nemzetek feletti szabadalmi jogrendszer, de van a gyakorlati élet számára nagyon is szükséges és az egyre fokozódó igények kielégítésére alkalmas együttműködési keretszabályozás. Az ajánlások alapján a KGST államok egyes iparjogvédelmi intézményeivel kapcsolatos fogalom meghatározások, mint pl. az oltalmazható találmány, az ipari minta, újítás, védjegy, eredetmegjelölés stb., a gyakorlatban a harmonizálás igen magas fokát érték el, mert az új jogszabályok létrehozásánál a KGST államok ezeket az ajánlásokat figyelembe vették. Az integráció tehát a legalsóbb szintről indult és egyrészt az alapok tekintetében valósított meg igen jelentős harmonizálást az egyes államok iparjogvédelmi rendszerei között, másrészt multilaterális egyezmény segíti elő, hogy a gazdasági együttműködés következtében felmerülő iparjogvédelmi problémákat ne nemzeti, hanem nemzetközi szinten oldják meg. Lehet, hogy a KGST iparjogvédelmi együttműködés eddigi eredményei nem olyan látványosak, mint más integrációs eredmények, de a vázolt eddigi együttműködés olyan alapokat hozott létre, melyre már igen komoly iparjogvédelmi integrációs szervezetet lehet felépíteni. A KGST tagországok Nemzetközi Tudományos és Műszáki Információs Rendszere keretében létrejött a Nemzetközi Szabadalmi Információs Rendszer is, mely az előbbinek önálló és szakosított rendszere. 130
